Elmondása szerint a nyugdíjtörvény közel 4,8 millió állampolgárt érint, jövő évben pedig két nyugdíjemelés lesz: január elsején 13,8 százalékkal nő a nyugdíjpont értéke, szeptember elsején pedig az új képlet szerinti újraszámolás nyomán nőnek a nyugdíjak. Arra a kérdésre, hogy lesz-e anyagi fedezet a törvény gyakorlatba ültetésére, Ciolacu azt felelte, hogy a 4,8 millió romániai nyugdíjas 80 százaléka 3000 lejnél, 60 százaléka 2000 lejnél is kisebb nyugdíjat kap jelenleg. „A román államnak biztosítania kell ezt a forrást. Szilárd meggyőződésem, hogy a költségvetési törvény kidolgozásakor elő fogjuk tudni teremteni a teljes összeget” – jelentette ki. Hozzátette: a nyugdíjtörvény nem fogja maga után vonni a társadalombiztosítási hozzájárulások növelését, és közölte, hogy a tervezetről egyeztettek a Világbankkal és az Európai Bizottsággal, amelyek hosszú távon fenntarthatónak minősítették a nyugdíjtörvényt.

Ezt látszik igazolni, hogy az EB tegnap jóváhagyta Románia helyreállítási tervének (PNRR) módosítását, többek között a nyugdíjkiadásokat a GDP 9,4 százalékára korlátozó előírás törlését is. Ciolacu Facebook-oldalán üdvözölte a brüsszeli döntést, és azt írta: Románia megszabadul attól a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) okozta „rémálomtól”, hogy a nyugdíjpont értéke 2070-ig nem növekedhet.

A hitelminősítők azonban úgy látják, hogy az új nyugdíjtörvény növeli az amúgy is magas költségvetési kockázatokat, és további nyomást gyakorol Románia jelenleg BBB mínusz adósbesorolására, amely az utolsó szint a befektetésre ajánlott kategóriában. A Moody’s vezető elemzője, Petter Bryman szerint 2025-ben már a GDP 1,7 százalékának megfelelő összeggel nőnek a romániai nyugdíjkiadások, ami maga után vonja „az amúgy is magas” költségvetési hiány növekedését, és negatívan hat Románia szuverén adósbesorolására. Ezek az intézkedések az évtized végére negatívan hatnak az ország hiteltörlesztési képességére, és gyengítik Románia költségvetési stabilitását az elkövetkező években – állapította meg. Bryman emlékeztetett arra is, hogy Románia már a világjárvány előtt túlzottdeficit-eljárás alatt volt, és az új nyugdíjtörvény alkalmazása 6 százalékosra növelheti 2024-ben és 2025-ben a GDP-arányos költségvetési hiányt. Hozzátette: „kicsi a valószínűsége” annak, hogy a 2024-es választási évben a kormány adóemelésekkel és takarékossági intézkedésekkel próbálja majd meg előteremteni a nyugdíjkiadások fedezetét.

A Fitch Ratings elemzője, Kiss Gergely úgy vélekedett, hogy kompenzáló intézkedések hiányában a váratlan költségvetési lazítás aláássa Románia költségvetési stratégiájának hitelességét, különösen azt a kötelezettségvállalást, hogy a deficitet a GDP 3 százaléka alá szorítja. Szerinte a nemzetközi hitelezők bizalmának csökkenése és a tartósan magas költségvetési hiány negatívan hathat az ország hitelminősítésére.