Belgrádnak és Pristinának vissza kell térnie a párbeszédhez, mert ez az egyetlen módja a végleges béke és stabilitás elérésének – hangsúlyozta Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára Belgrádban tegnap. Mint mondta: a KFOR, a NATO parancsnoksága alatt Koszovóban működő nemzetközi békefenntartó haderő két évtizede szavatolja a biztonságot minden ott élő számára, és továbbra is elfogultság nélkül fogja végezni a feladatát.
Emlékeztetett arra, hogy a KFOR katonái a helyi konfliktusok miatt májusban és szeptemberben is megsebesültek, ez pedig megengedhetetlen, ezért az elkövetőket fel kell kutatni és felelősségre kell vonni. Jens Stoltenberg Belgrádot és Pristinát is arra szólította fel, hogy tartózkodjon minden olyan lépéstől, amely fokozhatja a feszültséget Koszovóban, és Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnököt arra figyelmeztette, hogy a szerb hadsereg csapatainak kivezénylése a szerb–koszovói határra csak rontana a helyzeten.
A NATO főtitkára belgrádi sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy a szerb elnökkel egyeztetett annak a lehetőségéről is, hogy Szerbia és a katonai tömb ismét közös hadgyakorlatokat hajtson végre. Szerb vezető politikusok többször is kijelentették, hogy az ország nem kíván csatlakozni a NATO-hoz, katonailag semleges marad, de partnerségre törekszik a nyugati katonai tömbbel. A nyugat-balkáni ország 2006 óta tagja a NATO Partnerség a Békéért programjának. „A közös hadgyakorlatok nem ássák alá Szerbia semlegességre törekvését, hiszen Szerbia ezt egyértelműen jelezte, és mi ezt teljes mértékben tiszteletben is tartjuk” – hangsúlyozta Jens Stoltenberg.
Aleksandar Vučić a közös sajtótájékoztatón leszögezte, hogy Szerbia és a NATO kapcsolatai korrektek és jók. „Mint a hadsereg főparancsnoka kérvényt fogok intézni a kormányhoz, hogy a következő időszakban mérlegelje annak lehetőségét, hogy közös hadgyakorlatot tartsunk a NATO-val és más partnereinkkel, amire korábban is volt példa” – magyarázta. Hozzátette: a jövőben is arra fog törekedni az ország, hogy fenntartsa az eddig is jó, szakmai kapcsolatot a NATO-val.
Boszniai szerbek elszakadási törekvései
Jens Stoltenberg hétfőn Szarajevóban, nyugat-balkáni körútjának első állomásán aggodalmának adott hangot a boszniai Szerb Köztársaság elszakadási törekvései, valamint amiatt, hogy Oroszországnak jelentős befolyása van Bosznia-Hercegovinára. A NATO-főtitkár a boszniai kormány küldöttségével folytatott tárgyalást követően tartott sajtótájékoztatóján rámutatott: nagyon aggasztja a boszniai szerbek elszakadást pártoló retorikája, de az országban tapasztalható jelentős külföldi, főként orosz befolyás is. E két tényező alááshatja az ország stabilitását és gyengítheti a reformokat – vélte. Hozzátette: az ország vezetőinek egységesnek kell lenniük és a fejlődésért kell dolgozniuk.
A NATO-főtitkár a kijelentéseivel arra utalt, hogy Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke az utóbbi két évtizedben többször is országrészének elszakadása mellett állt ki, mert szerinte Bosznia-Hercegovina államként működésképtelen. Dodiknak ezért több olyan törvényt is sikerült elfogadtatnia, amelyek a boszniai Szerb Köztársaság függetlenné válását segítik elő. Ezek között szerepelt például a szövetségitől független adó- és igazságügyi rendszer létrehozása. Emellett a boszniai szerbek a történelmi és kulturális kapcsolatokra hivatkozva nem akarják megszakítani a kapcsolatot Oroszországgal, és ellenzik, hogy Bosznia-Hercegovina szankciókat vezessen be Moszkva ellen.
