A TÉT (Tudás-Élmény-Tapasztalat) estek elnevezésű alkalmi előadás-sorozat újabb felvonásához érkezett a könyvtár, ez pedig a szimmetriákról szól – mondta rövid felvezetőjében Szonda Szabolcs, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója azon a Nagy Péter és alkotótársai által tartott kedd esti előadáson, mely a csíkszeredai tudománytörténész korábbi előadásaihoz hasonlóan az irodalom és a zene segítségével igyekezett bevezetni az érdeklődőket a tudomány rejtelmeibe.
Igazi székelyföldi koprodukciót láthatunk – tette hozzá a házigazda –, hisz a csíkszeredai tanár előadása Göllner Boróka marosvásárhelyi származású, jelenleg sepsiszentgyörgyi színésznő és György László gyergyószentmiklósi gitárművész közreműködésével valósult meg. Az általuk előadott versek és dalok tartalmilag jól illeszkedtek a Nagy Péter által megfogalmazott gondolatokhoz, hangulatilag pedig ellenpontozták, színesítették azt a tömény (és sokszor száraz) elméleti ismeretanyagot, mely általában a tudományos előadásokat jellemzi.
Elöljáróban a Puzzle Tudományos Egyesület születéséről, névadásáról és eddigi előadásaikról mesélt Nagy Péter, majd rátért a tudományos világban fellelhető szimmetriákra és aszimmetriákra, melyeknek fontos szerep jutott a Föld kialakulásának folyamatában. A huszadik századi tudomány szerint az univerzum fejlődésének legizgalmasabb történései akkor következtek be, amikor egy bizonyos típusú szimmetria megsérült.
Lewis Carrolltól származik az a gondolat, hogy macskát mosoly nélkül lehet látni, de mosolyt macska nélkül soha. „Sokat tudunk már arról, hogy a gének hogyan kódolják a sejtekben a fehérjegyártást, hogyan kötődnek a molekulák, hogyan örökíti át a genetika a tulajdonságokat, de magát az életet még mindig nem tudtuk megfogni” – vallotta Nagy Péter a macska mosolyával kapcsolatosan egy Nobel-díjas biológust idézve. A tudomány sok esetben így működik: a mosolyt vizsgálja, de a macskát nem látja.
A szimmetria fogalma minden civilizációban megjelenik, mi pedig elsősorban a görögök által meghatározottat ismerjük, mely a harmónia jelentéstartalmához áll közel – mondta a tudománytörténész, majd a téma mentén a tudomány számos területére elkalandozott. A tudomány jelenlegi állása szerint az univerzum kutatásának alapelmélete az ősrobbanás-elmélet, amelynek különböző változatain dolgoznak a tudósok, és amelynek gyökerei Einstein relativitáselméletéig vagy akár Newton gravitációelméletéig is visszakövethetőek. A relativitáselmélet a modern fizika egyik alapja, melynek értelmezői arra a megállapításra jutottak, hogy az univerzum tágul, tehát valamikor egy nagyon kicsi pontból kezdődhetett minden egy robbanással. Az első szimmetriasérülés az erőszimmetriának a megsérülése volt, mely négy elemi erőre (gravitáció, elektromágneses erő, erős és gyenge magerő) szakadt, melyek mindegyikéről külön mesélt az előadó. Ezután az anyag-antianyag sérülésről hallhattunk, mely a relativitáselmélet (nagy dolgok) és a kvantumfizika (pici dolgok) összeegyeztethetetlenségéről szól, és arról, hogy végül is az anyag került túlsúlyba a világban. Az univerzumról készült első fotók azt mutatják, hogy az ősplazmában gravitációs csomók voltak, melyek az anyagot bevonzva létrehozták a galaxisokat, és ez újabb szimmetriasérülésnek számít, mint ahogy az is, hogy a „lakható zóna” kialakulásához, az élet megjelenéséhez szükséges feltételek csak a mi bolygónkon alakultak ki, mintegy véletlenszerűen.
A versek és dalok mellett a megidézett tudósok élettörténetei és az előadó személyes élményei emberközelivé tették az elhangzottakat. Utóbbiakhoz végezetül a zenész is csatlakozott egy vallomással.
