A rendezvényre számos brassói hittestvér is eljött. Napnyugta előtt elzarándokoltunk a városi holokauszttemetőbe, onnan pedig a Park vendéglőbe, ahol a Liszt Intézet jóvoltából klezmer muzsikát, jiddis, héber és magyar dalokat hallhattunk. Búcsúzóul a zenekar Izrael himnuszát játszotta, amelyet felállva énekeltek a jelenlevők.

A vacsora a brassóiak által hozott kóser ételekből állt, elfogyasztása előtt még imádkoztunk Izraelért, az izraeli népért, a katonákért, a hősökért és Izrael örökös lángjáért, mely mindig fényesen égjen, hirdesse, hogy Izrael mindig létezni fog. Kértük Istent, hogy adassanak az izraeli népnek ugyanolyan békességes szombatok, mint amilyenben nekünk volt részünk.

Elgondolkodtam, hogy ki a felelős mindazért, ami most Izraelben történik? A XXI. században és éppen a Tóra ünnepén... Az emberek a világban mindenhol elengedik magukat az ünnepek tájékán. De hol voltak az „őrzők a vártán”, amikor békés emberekre orvul rátámadtak?  Csak azt tudom kívánni, hogy legyen úrrá a béke a világ minden pontján, minden nép fölött. Shalom, shalom, Izrael.

Veres Ibolya, Uzon