A törvény mások mellett előírja, hogy a nyugdíjjogosultságot legalább 15 év járulékfizetés után lehet megszerezni, de ebbe az időszakba nem számítják bele a nem járulékfizetéses időszakokat (egyetemi tanulmányok, katonai szolgálat, betegszabadság, munkanélküliség, kitoloncolás, börtön vagy politikai fogva tartás ideje). Arról is rendelkezik, hogy a nők nyugdíjkorhatára 2035-ig fokozatosan eléri a férfiakét, és 65 év lesz. Továbbá tisztázza, hogy a különleges munkakörülményeknek megfelelő nyugdíjra jogosultak a széntüzelésű erőművek villamosenergia-termelő egységeiben, illetve a villamosenergia-termelési folyamatban vagy a szénbányászatban közvetlenül részt vevő dolgozók. A törvény azt is előírja, hogy a külföldön élő román állampolgárságú nyugdíjasoknak életbenléti igazolást kell aláírniuk az illető ország hatóságai előtt.

Amint arról beszámoltunk a törvényt gyorsított eljárással fogadta el a parlament két háza, először a szenátus, majd a képviselőház, mindkettő nagy többséggel. A kormányoldal akkor azt állította, a törvény egyik fontos hozadéka, hogy többé nem lesznek különbségek az azonos munkakörből és azonos szolgálati idővel nyugdíjazott személyek járandóságai között. Emellett, habár törvény szerint lesznek kiegyenlítések, senkinek a nyugdíja nem csökkenhet: ha az újraszámoláskor esetleg kisebb összeg jönne ki a jelenleginél, akkor a járandóság ugyanakkora marad, de addig nem igazítják az infláció után, amíg az új számítás szerinti szintre nem kerül. A tervezetet több szakszervezet és pénzügyi szakértő is bírálta. Az új nyugdíjtörvény, illetve a fenntartható nyugdíjrendszer kidolgozása az egyik feltétele annak, hogy a helyreállítási alap (PNRR) egy újabb, hárommilliárd eurós részletét megkapja Románia. Az ellenzéki pártok végig azt kifogásolták, hogy éppen ezt a fenntarthatóságot nem biztosítja a törvény, hiszen nem tudni, honnan lesz pénz ekkora emelésekre. Azt is sérelmezték, hogy a speciális nyugdíjakat nem törölték el.