A belgyógyászat az egyik olyan orvosi terület, ahol a páciens panaszainak okát nem lehet csupán vizsgálatok által megállapítani, ismerni kell életmódját, táplálkozási szokásait, a különböző betegségek családi előfordulását és azokat az előzményeket, ami miatt az illető szakorvoshoz fordult. A belgyógyászat részágazataként ez különösen érvényes a gasztroenterológiára, amely a szájüreg, a nyelőcső, a gyomor, a vékony- és vastagbél, valamint az emésztőszervek járulékos mirigyeinek, a máj, a hasnyálmirigy, az epehólyag és -vezeték betegségeivel foglalkozik. Első lépésként a pontos diagnózis felállítása a legfontosabb, ebben nagy szerepet játszik az empátia – állítja dr. Bálint Zsombor, a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház gasztroenterológusa.
Csíkszentdomokosról, majd a csíkszeredai középiskolából vezetett Bálint Zsombor útja a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre. A 2015-ös diplomázás után a marosvásárhelyi sürgősségi kórház gasztroenterológiai klinikáján volt rezidens, ezt követően 2020-ban érkezett Sepsiszentgyörgyre a megyei kórházhoz. Felesége kovásznai – jelenleg ideggyógyász rezidens Marosvásárhelyen –, ezért esett a választás Háromszékre, a gasztroenterológia pedig azért vonzotta, mert érdekelte az emésztőrendszer tünettana, és mivel az új diagnosztikai eszközök, az endoszkópos vizsgálatok lehetővé tesznek kisebb sebészeti beavatkozásokat is, ezáltal ez a szakterület széles palettán kínál szakmai kihívást. Az is fontos dr. Bálint Zsombornak, hogy itt sok a pozitív élmény, ha időben érkezik a páciens a panaszaival, nagy az esély, hogy hozzá tudják segíteni a teljes gyógyuláshoz.
Nincs diagnózis empátia nélkül
Amikor a családorvos az ő kompetenciájának megfelelően kezel egy beteget, de nem lát javulást, szakorvoshoz küldi a pácienst, ahol elkezdődik a kikérdezés. Mikor, milyen körülmények között jelentkeztek a panaszok, volt-e a családban hasonló eset, vett-e részt szűrésen stb. Jó, ha az illető a családorvos javaslatára laboratóriumi vizsgálatokat végeztet, mielőtt szakorvoshoz fordul, ha megvan a vér-, vizelet- és székletvizsgálat, időt lehet vele spórolni, a gasztroenterológusnak már lesz egy kiinduló képe arról, mivel áll szemben. Ha naponta húsz páciens érkezik a járóbeteg-rendelőbe, akkor mind a hússzal szemben empatikusnak kell lenni, enélkül nincs megfelelő diagnózis – véli Bálint doktor. Szerinte az emberi tényezőt olyan körülmények között sem lehet megspórolni, hogy rendelkezésre állnak új vizsgálati eszközök.
Fiataloknál és középkorúaknál a leggyakoribb panasz a diszpepszia, ami jellegzetes felhasi fájdalommal, hányingerrel, puffadással jár, ilyen esetekben ritkán találnak szervi eredetű elváltozást és könnyen kezelhető. Szintén fiataloknál jelentkezik gyakrabban a reflux, az az állapot, amikor a gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcső alsó részébe, emiatt a nyelőcső nyálkahártyája begyullad és kialakulnak a speciális panaszok. Ezt kellemetlen égő érzéssel írják le a páciensek, azt mondják, mintha sav jönne vissza – részletezi a gasztroenterológus.
Időseknél a tápcsatorna betegségek előfordulása a gyakoribb, ehhez a gyulladáscsökkentő szerek használata is hozzájárul. Előrehaladottabb korban gyakran székrekedéssel, hasmenéssel, véres széklettel keresik meg a szakorvost, ez arra utalhat, hogy a betegnek szervi eredetű elváltozása is van, ez speciális kivizsgálást igényel. Amennyiben az adott személy jelentős fogyást észlel a szokásos táplálékbevitel mellett, akkor is érdemes szakorvoshoz fordulni, nem szabad halogatni – hangsúlyozza Bálint doktor.
A legtöbb emésztőrendszeri betegség a táplálkozással függ össze, a kevés rostbevitel, a vörös hús fogyasztása a kiváltó okok között szerepel, de közrejátszhatnak genetikai tényezők is.
Daganatos betegségek
A sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház négy gasztroenterológus szakorvosa évente több mint háromezer pácienst fogad a járóbeteg-rendelőben, négyszáz beutalt kezelését irányítja, valamint közel kétszáz alkalommal egynapos beutalás során látja el a pácienseket. Dr. György-Szakács Lenke Noémi gyermeknevelési szabadságát tölti, ezért jelenleg hárman – dr. Papuc Octavian, dr. Máthé Zsolt és dr. Bálint Zsombor – végzik a gasztroenterológiai feladatokat, ez azzal is jár, hogy a járóbeteg-rendelőben legkevesebb egy hónap a várakozási idő.
Országosan a vastagbélrák előfordulása meghaladta az első és második helyen álló tüdőrák és a prosztatarák előfordulását, évente átlagban 12–13 ezer új esetet vesznek nyilvántartásba. Tavaly a sepsiszentgyörgyi megyei kórházban nyolcvanhét vastagbéldaganatot és harmincnégy gyomordaganatot diagnosztizáltak. Az általános orvosi megítélés szerint az esetek harmada megelőzhető lenne rendszeres szűréssel, harmada pedig gyógyítható lehetne, ha a betegséget kezdeti szakaszban fedezik fel.
Dr. Bálint Zsombor, dr. Máthé Zsolt, dr. Papuc Octavian
A táplálkozás mindenképpen befolyásolja a daganatos betegségek kialakulását, a kiváltó okok között szerepel a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, de lehetnek genetikai tényezők is, a szűrés ötven év fölött javallott speciális orvosi műszerekkel – hangsúlyozza Bálint doktor. A vastagbélrákok egy része családi előfordulást mutat, nagyon ritka ellenben, hogy egy családban több nemzedéken keresztül haljon meg családtag vastagbélrákban. Ez a típusú daganat a vezető halálokok közé tartozik ország- és világszinten, kevesebb esetben fordul elő a gyomordaganat, a hasnyálmirigyrák, de utóbbi előfordulása növekedett, ehhez nagyban hozzájárul az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a cukorbetegség. Gyakori a májcirrózis, ennek két oka lehet: a túlzott alkoholfogyasztás, illetve specifikus vírusok, a hepatitisz B és a hepatitisz C krónikus fertőzése. Előfordul májkárosodás adott gyógyszeres kezelések után is, a koronavírus-járvány idején erre gyakran volt példa, de az említett vírusnak is van májkárosító hatása. A zsíros étrend, a magas koleszterin-, trigliceridszint, a cukorbetegség hosszú távon kezelés nélkül gyulladáshoz, májbetegségekhez, akár cirrózishoz is vezethet.
A rettegett tükrözés
Gyakran azért halogatják a betegek, hogy gasztroenterológushoz forduljanak, mert félnek attól, hogy a diagnózis felállításához szükség lesz gyomor- vagy béltükrözésre, és ezeket tartják eme szakág leginkább rettegett vizsgálatainak. Igaz, vannak esetek, amikor elengedhetetlen az ilyen vizsgálat, de ez nem általános, és a vele járó kellemetlenségnél sokkal nagyobb haszna van annak, hogy pontos diagnózist lehet felállítani és egyúttal akár kisebb beavatkozást is elvégezni – szögezi le a szakember.
A megyei kórházban a legmodernebb endoszkópokkal dolgoznak. Az endoszkópiás vastagbélvizsgálatoknak az az előnye, hogy látható az adott elváltozás, és vannak esetek, amikor időben fel tudják fedezni a rákmegelőző állapotot, például vastagbélpolipok jelenlétét, amit a vizsgálat alkalmával el is lehet távolítani. Az endoszkópos vizsgálat hasi diszkomfortérzéssel jár, de ha a szakember óvatosan vezeti fel a készüléket, a beteg nem érez fájdalmat – részletezi dr. Bálint Zsombor.
Gyomortájéki panaszok esetén, amikor a belgyógyász által elkezdett tüneti kezelés alapján nem szűnnek a páciens panaszai, gyomortükrözésre kerülhet sor, amit a gasztroenterológus végez. A gasztroszkóp egy vékony cső, amelynek a végén van egy videókamera, azzal közvetlenül látható a nyálkahártya finom elváltozása, ami az adott panaszhoz vezet, és lehetőség van mintavételre, ha pedig valami elváltozás van a gyomorban, amit el kellene távolítani, azt is meg lehet tenni. Emellett echográf-, CT- és MR-vizsgálatot lehet végezni, mindez óriási előrelépés a diagnózis felállítása terén, de továbbra is fontos szerepe van a laboratóriumi vizsgálatoknak és a már említett jó kommunikációnak orvos és beteg között – hangsúlyozza Bálint doktor.
Kevesebb stressz, jobb egészség
Közhelynek tűnik, de igaz: a stressz kihat fizikai és lelki állapotunkra, egészségünkre, egész lényünkre. A gasztroenterológus gyakran találkozik olyan tápcsatornai panaszokkal, hasi fájdalommal, a székletürítés működésének megváltozásával, amelyről kiderül, hogy stressz idézi elő. Ennek oka az, hogy a központi idegrendszer gazdag hálózata kiterjed a tápcsatornára és a belekre, ezért bármilyen központi idegrendszeri elváltozás, a stressz is kihat az emésztőrendszer működésére – magyarázza a szakember. Ilyen esetben nincs szervi eredetű elváltozás, nincs gyulladás, hanem a stressz hatása nyilvánul meg így. Ez legtöbbször nem igényel gyógyszeres kezelést, az orvos a stresszt kiváltó tényezők kiiktatását javasolja, valamint több mozgást, egészségesebb táplálkozást, a dohányzás elhagyását, ha a páciens ezt betartja, gyakran jó eredményt lehet elérni.
A gasztroenterológia hatáskörébe tartozó betegségek kiváltó okainak tárházát lehetetlen egyszeri beszélgetés alatt kimeríteni, de az tény: az elérhető szűrések elvégzése és az egészséges életmód sokat segíthet a megelőzésben. Dr. Bálint Zsombor tanácsai hitelesek, hisz az ő életében igen nagy szerepet játszik a sport, a szaladás, túrázás, kerékpározás, de az is fontos számára, hogy képezze magát, lépést tartson szakmája újdonságaival.
