A fogyatékkal élők idei világnapján (december 3.) a sérült emberek iránti érzékenyítés mellett az is foglalkoztatja az ebben a feladatkörben dolgozókat, hogy a reformnak nevezett áprilisi kormányintézkedés miatt ellehetetlenedik az intézményes gondozásra szoruló felnőttek ellátása. A vonatkozó törvény hatásairól Szász Katalint, a Kovászna Megyei Szociális Gondozási és Gyermekvédelmi Igazgatóság megbízott vezetőjét kérdeztük.
Az új felnőttvédelmi törvény értelmében 2030-ig egyharmadával kell csökkenteni a rezidenciális körülmények között ápoltak számát, de a kormány arra nem ad választ, hogy helyette milyen alternatív ellátás működik majd, magyarán a vonatkozó döntés megelőzte a valós megoldások megkeresését, kivitelezését – szögezte le az igazgató. A rendelkezés szerint a közösségekbe kell visszaintegrálni az érintetteket, illetve megelőzni, hogy intézményes ellátásba kerüljenek, de ez sok esetben megoldhatatlan, egyrészt a folyamatosan szakszerű ápolásra szoruló fogyatékkal élők egészségi állapota miatt, másrészt, mert sokuknak nincs olyan hozzátartozója, aki fel tudná vállalni a gondozásukat – véli Szász Katalin.
Országosan 822 ezer felnőtt fogyatékkal élőt és 77 ezer sérült gyermeket tartanak nyilván, a felnőttek több mint harmada a súlyos kategóriába tartozik, közülük alig 16 ezer személyt gondoznak intézményes keretek között, holott szakemberek szerint legalább kétszer ennyi helyre lenne szükség. Az Alzheimer-kór, az időskori demencia gyakori előfordulása miatt megnövekedett az igény a bentlakásos ellátóközpontok iránt, de a törvény szerint a helyek számának növelése helyett csökkenteni kell azt. Háromszéken sem jobb a helyzet, jelenleg megyén belül és más megyékben kilencven súlyos ellátottról gondoskodnak intézményes keretek között, ez jóval az igények alatti, ebből kellene hatvanat felszámolni a következő években.
A Szász Katalin által vezetett igazgatóság adatai szerint 2022 végén Háromszéken 5879 felnőtt és 732 gyermek fogyatékkal élőt tartottak nyilván, előbbinél tíz év alatt 1864 a növekedés, a gyermekeknél 186. Ezekből az adatokból egyértelműen kiderül, hogy a rendszer bővítésére és nem zsugorítására van szükség. Míg a gyermekvédelem terén jobbára az ellátás javulásáról beszélhetünk, a felnőttek esetében egyre romlik a helyzet, ami előbb-utóbb azokat a sérült gyermekeket is érinteni fogja, akik jelenleg intézményes gondozásban élnek: amint felnőtté válnak, kikerülnek a gyermekvédelmi rendszerből, és csak a felnőtteknek járó szolgáltatásokra lesznek jogosultak, de ha megszűnnek, ezek a fiatalok segítség nélkül maradnak.
A megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság vezetője szerint Románia nincs felkészülve ilyen nagy mértékű változásokra a fogyatékkal élők ellátása terén, ilyen léptékű átalakulások még egy nyugati országnak is megterhelőek lennének; úgy látja, az az egyetlen megoldás, ha mindenki, akiknek feladata van ezen a téren – állami intézmények, civil szféra és egyház –, összefogna, hogy megteremtse a megfelelő alternatív ellátási módozatokat.
