Míg az OECD-országok – köztük az oktatási „mintaállamok” – átlageredménye matematikából és szövegértésből jelentősen romlott az előző, 2018-as méréshez képest, Magyarország esetében nem volt jelentős változás, és Romániának is sikerült tartania az eddigi, cseppet sem dicsőséges alacsony szintet.
A világ legfejlettebb országait tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közzétette a 2022 tavaszán 81 ország részvételével végzett a Nemzetközi Tanulói Teljesítménymérés Programjának (PISA) eredményeit.
A „nagyon fontos látleletet” adó, a 15 éves diákok szövegértését, valamint matematikai és természettudományos készségeit mutató vizsgálat meglepő eredményeket hozott: igen nagy visszaesés volt olyan, oktatási mintaországnak tartott államok esetében, mint Izland, Norvégia, Hollandia, sőt, Finnország, „a világ éltanulója” esetében is.
A mérést általában háromévente szervezik meg, a koronavírus-járvány miatt később került rá sor, és teljesen digitális alapon zajlott, szokás szerint komoly minőségbiztosítás mellett. Az eredmények igazolták azt, amitől a szakemberek tartottak: az oktatási rendszereket olyan hatás érte a járvány során, ami világszerte visszavetette a diákok teljesítményét, sokan lemaradtak a tantermen kívüli oktatás miatt.
A 2022-es PISA-felmérés az eddigi legnagyobb részvétellel zajlott, 37 OECD-tagország és 44 partnerország vett benne részt.
Matematikából az OECD-országok tanulóinak átlageredménye 472 pont lett, a magyar tanulóké 473 pont; természettudományból az OECD-átlageredmény 485 pont, a magyar diákoké 486 pont, szövegértésből az OECD-átlag 476 pont, a magyar eredmény 473 pont. A romániai diákok mindhárom vizsgált területen jóval átlag alatti 428 pontot értek el.
Matematikából hat kelet-ázsiai ország – Szingapúr, Makaó-Kína, Tajvan, Hongkong-Kína, Japán és a Koreai Köztársaság – minden más részt vevő országnál jobb eredményt ért el, az európai államok közül Észtország és Svájc teljesítménye emelkedik ki.
Szövegértés területén a hat legjobban teljesítő ország Szingapúr, Írország, Japán, a Koreai Köztársaság, Tajvan és Észtország.
Természettudományból Szingapúr, Japán, Makaó-Kína, Tajvan, a Koreai Köztársaság és Hongkong-Kína, az európai uniós államok közül pedig Észtország bizonyult a legsikeresebbnek.
A PISA-vizsgálat képességskálákon helyezi el a diákok eredményeit; az EU célkitűzése, hogy az alapszintnek számító 2. képességszintet el nem érő tanulók aránya mindhárom mérési területen 15 százalék alá csökkenjen.
Matematikából a 2. képességszintet elérők aránya most OECD-átlagban 68,9 százalék volt, a magyar eredmény 70,5 százalék, a romániai 51 százalék; szövegértésből az átlag 73,7 százalék, Magyarországon 74,1, Romániában 58 százalék; természettudományból az OECD-átlag 75,5, a magyarországi 77,1, a romániai 56 százalék.
Szingapúr a világelső
Ami a rangsorok nemzetközi élmezőnyét illeti, mindhárom tudásterületen Szingapúr végzett az élen (matematikában 575, a szövegértésnél 543, míg a természettudományoknál 561 ponttal).
A három rangsor top5 országa között szinte kizárólag kelet-ázsiai országok (Szingapúron kívül Tajvan, Japán, Dél-Korea), valamint a Kínához tartozó Makaó és Hongkong szerepel.
A kelet-ázsiai országokon kívül csupán két európai állam, Észtország és Írország került be a top5-be, de ez is csak egy területen, a szövegértésnél valósult meg: Írország e rangsorban a 2., míg Észtország a 4. lett. Kiemelendő, hogy a balti ország a másik két rangsorban is a top10 ország között szerepel: matematikában 7., míg a természettudományok terén 6. lett.
Észtországon és Írországon kívül az európai államok közül még Svájc és Hollandia, valamint Finnország jutott be a top10-be egy-egy rangsorban (az előbbi két ország matematikában, míg az utóbbi természettudományokban).
A kelet-ázsiai és európai országokon kívül még Kanada, az Egyesült Államok, illetve Ausztrália és Új-Zéland képviseli magát valamelyik rangsor legjobb tíz eredményt elérő országa között. Kanada kiemelkedik közülük, mert mindhárom területen sikerült bekerülnie a top10-be.
