A tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy elképesztő nyomásgyakorlás zajlik mind a politikai, mind a médiatérben annak érdekében, hogy a kormány annak ellenére hozzájáruljon az ukrán csatlakozási tárgyalás megindításához, hogy erre nem alkalmas a helyzet jelenleg. Ezt elfogadhatatlannak nevezte, és kiemelte, hogy nem fogják feladni a nemzeti érdekeket, a szuverén döntéshozatal jogát.

Ez nem egy taktikai pozíció részünkről, hanem megalapozott pozíció, hiszen ennek a kérdésnek, hogy mikor kezdődnek a tárgyalások Ukrajnával a csatlakozásról, történelmi síkon is nagyon komoly hatásai lesznek – fűzte hozzá. Majd hangsúlyozta, hogy az integráció szabályok által körülírt folyamat, nem szabadgyakorlat, hiteles elbírálás, az EU egységének fenntartásával járó előkészítés után van csak lehetőség bármilyen döntésre is, márpedig ezek a feltételek Ukrajna esetében nem állnak fenn. Aláhúzta: hamis az Európai Bizottság értékelése, miszerint Kijev a hét előfeltételből négyet is teljesített.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy Magyarország támogatja a szorosabb, kölcsönösen előnyös együttműködési formák vizsgálatát, de ennek közel sem az ukrán belépés az egyetlen módja. Mint mondta, nem tudni, milyen hatással járna a csatlakozási tárgyalások megkezdése vagy akár a jövőbeli tagság, így erről most dönteni nem csupán nemzeti, hanem közösségi szempontból is felelőtlen, átgondolatlan lépés lenne. Példaként hozta fel az EU két apróbb határozatát, amelyek hatása végül „akkora lett, hogy nem győztük menteni a menthetőt”. Az egyik a közép-európai tranzitútvonalak megnyitása az ukrajnai gabona előtt, ami nagyon nehéz helyzetbe hozta a helyi gazdákat, a másik az ukrán fuvarozók engedélymentessége, ami blokádokhoz, napokig tartó kamionsorokhoz vezetett. Akkor mit gondolunk, hogy a csatlakozási tárgyalások során előkerülő témák nagy részének hatásairól milyen fogalma van egyáltalán az Európa Bizottságnak vagy bárkinek? – tette fel a kérdést.

A miniszter végül elutasította azt a megközelítést, amely szerint Magyarországnak vagy az EU-nak más szemszögéből kellene magára tekintenie. A gyengék foglalkoznak állandóan azzal, hogy mit gondol róluk más. Itt lenne az ideje, hogy magunkkal foglalkozzunk, hogy hogyan tegyük az Európai Uniót sikeressé vagy erősebbé – vélekedett.

Kitért arra is, hogy a kormány továbbra sem járult hozzá az újabb 500 millió euró kifizetéséhez az Európai Békekeretből az ukrajnai fegyverszállításokra, ugyanis Kijev egyes intézkedései sértik Magyarország érdekeit, például a háború nemzetközi szponzorainak listáján még mindig találhatók magyar entitások és személyek, alapvetően az OTP-hez kötődően. Továbbá sérelmezte, hogy noha az EU már több mint 80 milliárd eurót elköltött Ukrajna támogatására, ennek felhasználásáról máig nem született részletes kimutatás, ami pedig alapvető elvárás lenne.
 

Ukrajna készen áll

Ukrajna elvégezte házi feladatát az európai uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez, minden ellentétes állítás téves – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Brüsszelben. Ezért Kijev a viszonosság elve alapján és a partnerség jegyében azt várja, hogy az EU elismerje az ukrán erőfeszítéseket. Szavai szerint pusztító lenne, ha az EU-tagországok vezetői nem adnának zöld jelzést országának a tagsági tárgyalások megkezdéséhez. Hozzátette: ha nem születik pozitív döntés a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, az azt az üzenetet hordozza, hogy az Európai Unió nem tartja be ígéreteit. Kijelentette: nem támasztják alá tények azt az állítást, amely szerint Ukrajna nem tesz eleget a korrupció elleni fellépés területén. Kérdésre válaszolva azt mondta: Ukrajna megváltoztatta a kisebbségi nyelvhasználatot és oktatást érintő jogszabályait is olyan módon, ahogyan azt Magyarország kívánta. Ezt a tényt tiszteletben kell tartani – húzta alá. Nagyon nehéz megérteni, honnan jön Magyarország bővítéssel szembeni ellenállása.

Szijjártó Péter viszont közölte, hogy a kárpátaljai magyar szervezetekkel közösen elemezni fogják az ukrán kisebbségi törvényt, az azonban már most látszik, hogy az nem adja vissza a 2015 óta fokozatosan megvont jogokat. Szavai szerint ez ráadásul olyan bizonytalan helyzetet teremt, amelyben a további visszalépés is lehetséges. „Egyébként is tartanánk magunkat a magyar bölcsességhez, hogy hisszük, ha látjuk. Itt egy elfogadott szövegről van szó, hogy ennek a végrehajtása hogyan fog kinézni, még senki se tudja” – mondta.