A magyar többségű megyék felszámolását az RMDSZ nem fogadja el – jelentette ki Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki az ország ismét terítékre került közigazgatási átszervezéséről kifejtett véleményében a magyarságot érintő veszélyekre is figyelmeztetett, és két új közigazgatási szint létrehozását javasolja.
Az RMDSZ az egyetlen olyan párt, amelynek csak Erdély fontos, a román pártoknak nagyrészt másutt vannak prioritásaik; az elmúlt 33 évben az RMDSZ tett a legtöbbet Erdély fejlődéséért, és csak az RMDSZ tudja megakadályozni, hogy a magyarság számára végzetes közigazgatási átszervezés történjen Romániában – jelentette ki az elöljáró, aki maga is úgy véli, hogy az 1968-ban kialakított rendszer ezer sebből vérzik, lehetne és kellene is rajta változtatni, csakhogy úgy látja, az eddig nyilvánosságra hozott átszervezési tervezetek nagyon fejetlenül vannak összerakva, a magyar közösség számára pedig mindegyik hátrányos. Emlékeztetett: eddig két hivatalos tervezet volt, az egyik Traian Băsescu volt államfőé, aki a nyolc régiót akarta óriásmegyévé alakítani a pillanatnyi politikai érdekei szerint (ehhez nem kellett volna alkotmányt módosítani), és ha az RMDSZ ezt nem akadályozza meg, akkor most több száz kilométert utazhatnának az emberek a megyeszékhelyeken működő hivatalokhoz, a másik pedig Liviu Dragnea volt szociáldemokrata pártelnök kezdeményezése lett volna, ám ez nem jutott el a régiók megrajzolásáig sem, mert az RMDSZ közölte, hogy amennyiben nem lesz magyar többségű régió, keresztbe fekszik, és a szociáldemokraták nem merték vállalni sem a Székelyföld régiót, sem a konfrontációt az RMDSZ-szel.
A téma azonban változatlanul foglalkoztatja a politikusokat, és 2025-ben újra elővehetik. Bár még senki sem mondta, hogy miben gondolkodik, a jelek nem biztatóak: a magyarsággal még legbarátságosabb USR-s tervezet „csak” Brassó megyéhez csatolná Háromszéket és Hargita megyét, de olyan elképzelések is vannak (amelyeket nem a pártok mutattak be, hanem például az erdészeti vagy fogyasztóvédelmi igazgatóságok), amelyek moldvai megyékbe olvasztanák be a székelységet, Bákó központtal. Ha tehát 2025-ben az RMDSZ-nek nem lesz ereje megakadályozni az ország közigazgatási átszervezését, az végzetes következményekkel járhat a magyarságra nézve. Ez történt Szlovákiában a kilencvenes években: a Mečiar-kormány úgy szabta újra a megyehatárokat, hogy az ország déli részén tömbben élő magyarság mindenhol kisebbségbe került és elindult a beolvadás, a szórványosodás útján; ma már parlamenti képviselete sincs.
„Mi 33 évig azon voltunk, hogy kiépítsük a saját intézményeinket, ami adott is egyfajta biztonságot, de ez egy álbiztonság: ha nincs olyan politikai párt, amely tartsa ezeket az intézményeket, a következő másfél évben minden összeomolhat, mert ha az AUR erős parlamenti képviseletet szerez (és a közvélemény-kutatások erre mutatnak), a mainstream pártok (a szociáldemokraták és a liberálisok) nem fognak szembemenni vele” – állítja Antal Árpád. Az elöljáró szerint a nemzetközi egyezmények – köztük az Európa Tanács regionális chartája, amelyet Románia is aláírt, és amely kimondja, hogy nem lehet átszervezni közigazgatási egységeket az etnikai arányok megváltoztatása árán – védenek valamennyire, de most más súlya van egy 30 éve aláírt dokumentumnak is, más kérdések kerültek előtérbe. Emlékeztetett viszont arra, hogy az RMDSZ-nek is volt egy javaslata, amely a fejlesztési régiók átszervezésére vonatkozott – több kisebb és földrajzi, történelmi, gazdasági szempontból homogénebb régiót hoztak volna létre, és a hatásköröket is módosították volna –, ezt alkotmánymódosítás nélkül nem lehet kivitelezni, de mindenképpen aktualizálni fogják.
Ami a jelenlegi rendszert illeti, ezt két irányból támadják. Egyrészt a községek számát akarják csökkenteni, mivel ezek 92 százaléka nem önellátó. Antal Árpád szerint ez eleve rossz hozzáállás, mert közszolgáltatásról van szó, nem egy könyvelési tételről, és ahogy a kultúra, sport, egészségügy, oktatás, közbiztonság stb. sem termel profitot, mert nem ez a célja, a közigazgatás sem erről szól. Amúgy lehet, hogy csak a pénzelosztással van baj, nem a községek számával: ha minden áfa helyben maradna (most ugyanis begyűjtik és visszaosztanak belőle), akkor lehet, hogy jóval kevesebb község küszködne pénzgondokkal – fejtette ki. A másik támadás a megyék ellen irányul, ezeket is úgy szabnák újra, hogy néhány nagyobb közigazgatási egységet alakítsanak ki. De van egy vörös vonal, amelyet nem léphetnek át a román politikusok: nem szervezhetik úgy át az országot, hogy egyetlen magyar többségű megye se maradjon; ezt még Ceaușescu sem merte megtenni – szögezte le Antal Árpád.
Végül pedig előhozakodott egy javaslattal is, hangsúlyozva, hogy ez a sajátja, nem pedig az RMDSZ-é: hozzanak létre két új közigazgatási szintet a meglévők mellé. A községek és a megyék között legyen egy járási szint, amely több községnek biztosít külön-külön nehezen fenntartható közszolgáltatásokat és szakembereket (jegyzőt, főkönyvelőt, főépítészt stb.), a megyék és a központi adminisztráció között pedig legyen egy régiós szint, ahol főként a központi adminisztrációból áthelyezett szakemberek dolgoznának, nyilván a hatáskörök leosztásával. Jelenleg ugyanis 1,3 millió közalkalmazottja van Romániának, akiknek zöme a központi adminisztrációban dolgozik; rögzíteni kellene, hogy ne legyen több, a meglévő állományt pedig a megfelelő szintre kellene áthelyezni – véli Antal Árpád, aki szerint így hatékonyabb lenne a közigazgatás.
