Több mint kétéves előkészítő munka után elkészült és október végén – a helyi tanács határozata nyomán – hivatalossá is vált Sepsiszentgyörgy városfejlesztési terve. A Sepsi 2030 Gödri Ferenc Városfejlesztési Terv című, közel háromszáz oldalas dokumentum elérhető a város honlapján (sepsi.ro), és Sepsiszentgyörgyre és 13 környező településre vonatkozik.
Csák László térségfejlesztési szakember a csíkszeredai Planificatio Kft. csapatával együtt dolgozta ki a város integrált fejlesztési stratégiáját, amely – mint minden ilyen stratégia – egy széles körű személyes és online konzultáció eredményeit összegzi, az ebből, illetve a fejlesztési elképzelésekből táplálkozó terveket, irányokat fogalmaz meg. A konzultáció még a járványidőszakban indult, így az online kérdőívek használata nem csupán lehetőség, hanem kényszer is volt. A korlátozások enyhülésével a személyes konzultációk a vállalkozókkal, közlekedési szereplőkkel, gépjárművezetőkkel, kerékpárosokkal, gyalogosokkal, a speciális mobilitási igényekkel rendelkezőkkel (például a mozgáskorlátozottak, nemlátók, idősek és a kisgyerekes családok), de az intézmények képviselőivel is zajlottak.
A közel háromszáz oldalas dokumentum – amely a vonatozó tanácsi határozat mellékleteként érhető el román nyelven a város honlapján – részletes bemutatására aligha vállalkozhatunk. Az általános fejlesztési irányokon belül – bár egy önkormányzatnak aligha feladata a közvetlen gazdasági fejlesztés – megfogalmazódott egy sor olyan terv, amely közvetlenül a gazdaság élénkítését, szerkezeti átalakítását, a különböző ágazatok elsődleges fejlesztését célozza. Mindez természetesen egy általános elv mentén, amelyet Antal Árpád polgármester már több alkalommal megfogalmazott: „Sepsiszentgyörgynek kell lennie Erdélyben annak a városnak, ahol azok, akik többet akarnak és többre képesek, biztonságos otthonra találnak. Ahol nyugodtan vállalnak gyermeket a családok, ahol éppúgy pezseg a kulturális és a sportélet, épp olyan vagy jobb színvonalú az oktatás és a közszolgáltatások, mint egy nagyvárosban.”
Helyi gazdaság
A helyi gazdaság fejlesztése és versenyképességének növelése tehát olyan cél, amelyet a beruházások ösztönzésével, a kis- és középvállalkozási szektor versenyképességének növelésével, a humán erőforrás fejlesztésével, a turizmus megszilárdításával lehet elérni. S mivel önmagában a gazdaság élénkítéséről sem lehet beszélni, elengedhetetlen az önkormányzat műszaki, oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális infrastruktúrájának fejlesztése, egy koherens területfejlesztés, az adminisztratív kapacitás növelése és nem utolsósorban a természeti környezet védelme és megőrzése. Egy mondatban az alapvető célt a terv úgy fogalmazza meg, hogy tudásintenzív gazdaság és közösség feltételeinek megteremtése.
Eszerint a gazdasági szerkezetváltás és feltételrendszer javítása érdekében összesen öt, határidőhöz rendelt indikátort (célértékeket) határoztak meg: 2025-ig el kell érni, hogy a helyi átlagjövedelem ne maradjon el Brassóhoz képest több mint 15 százalékkal, legalább öt kutatás-fejlesztésben érdekelt új cég működjön, az alkalmazottak száma pedig ne csökkenjen. 2030-ig a szolgáltató szektorban dolgozó alkalmazottak számának legalább 20 százalékkal kell növekednie, és az innovációs együttműködésben részt vevő cégek számának el kell érnie a 15-öt.
Általános fejlesztési irányok
A többi, a gazdasági fejlesztést közvetetten érintő célt és a hozzá tartozó indikátort kilenc fejezetbe sorolja a stratégia. Így konkrét javaslatokat fogalmaz meg a városi életminőség emberközpontú javítására (akadálymentesítés, bérlakásprogram, egészségügyi prevenciós programok), a tudásintenzív gazdaság és közösség feltételeinek megteremtésére (az oktatás digitalizációja, a duális szakoktatás fejlesztése, továbbképzési program, felsőoktatás fejlesztése, konferenciaturizmus). De a nyitott, magas színvonalú kulturális lehetőségek, a generációbarát környezet, az azonos esélyek biztosítása, a természeti erőforrásokkal való bölcs gazdálkodás, az energiahatékonyság javítása érdekében is egy sor elérendő indikátor szerepel a stratégiában. Ugyanakkor, mivel a terv alapvetően a város és a környező 13 község integrált fejlesztését, gyakorlatilag Sepsiszék egységes fejlesztését célozza, a mobilitás erősítése elsődleges feladat.
A javasolt helyi intézkedések egy része – mint az új városmag kialakítása, a terelőút megépítése, a dohánygyári komplexum fejlesztése, a mobilitási terv egyes részei – már a konkrét tervezés, sőt, a kivitelezés szakaszában van.