A székelyszáldobosi unitárius imaház és környezetének rendezése érdekében adománygyűjtő zenés istentiszteletet tartottak szerdán Baróton. Hogy a szinte teljesen megtelt unitárius templom közönsége mennyit ajánlott fel, még nem összesítették, de minden bizonnyal elég lesz az. Mert a pénz nem minden: önzetlen tenni akarással néha hatalmasakat lehet lépni – bizonyították ezt már többször is.
A vargyasi egyházközséghez tartozó kis, alig huszonkét főt számláló közösség 2002-ben vált szórványból leányegyházközséggé, amikor sikerült megvásárolniuk a 167. szám alatti házat. A mindenkori vargyasi lelkész feladata, hogy minden hónap utolsó hétvégéjén istentiszteletet tartson, ünnepnapokon úrvacsorát osszon és végezze a szertartásokat.
A kötelességnek legjobb tudásuk szerint igyekeznek eleget tenni – mondotta Ilkei Árpád tiszteletes –, a főleg Vargyasról elszármazott hívekkel szorosan tartják a kapcsolatot. Az elmúlt két évben háromszor is közmunkát szerveztek, ami nagy sikernek örvendett. Nemcsak a hívek, hanem sokszor más vallású hitvestársuk és gyerekeik is részt vettek. Kellett is a dolgos kéz, mert a melléképület annyira leromlott, hogy már félő volt, kárt tesz a szomszéd ingatlanjában; ott elsősorban a tetőt erősítették meg és az újrafedést kellett megoldaniuk.
Az elkövetkezőkben az utcasarki telek igencsak hosszú kerítését kell kicserélniük, a kaput felújítaniuk, majd az imaházra gondot fordítaniuk, mert a talaj vizes, a ház pedig salétromos.
A koncertet követően Bíró Attila árkosi lelkész, a Háromszék-Felsőfehéri Egyházkör esperese mondott beszédet, majd Buzogány-Csoma István szentivánlaborfalvi unitárius lelkész és Benedek-Huszár János baróti polgármester szólt, Farkas Enikő, a leányegyházközség gondnoka pedig nemcsak jó szóval, hanem versmondással is toldotta felszólalását. Ilkei Árpád beszédében úgy fogalmazott: bár a székely nem szívesen fogad el segítséget – mondják, majd megoldják családban –, mégis jól esik, ha ennyien felkarolják ügyüket, látják, mennyire szeretik „leányukat”, milyen sokan vannak, akik készek adományaikkal hozzájárulni fejlődésükhöz és haladásukhoz.
„Lehetőségei szerint a vargyasi egyházközség mindenben segíti a székelyszáldobosiakat, de a leányegyházközség ereje így is nagyon korlátozott – jól jött tehát, hogy a Gondviselés Segélyszervezet felkarolta ügyüket. Nagyon szép és meghitt, igazi karácsonyi hangulatban telt az istentisztelet és a koncert is. Köszönettel tartozunk a szolgálatot végző Buzogány-Csoma István lelkésznek, Sorbán Enikőnek, Fekete Hunornak, Orbán Ferencnek, Kolumbán Sándornak és a vargyasi Dávid Ferenc Dalárda tagjainak, amiért eljöttek és a mintegy százötven főre tehető közönségnek játszottak, énekeltek. Jöttek a sepsiszentgyörgyi, brassói, bölöni, felsőrákosi unitáriusok, a datkiak a konfirmandusaikat hozták el, a barótiak és a székelyszáldobosiak pedig igencsak kitettek magukért, hálával tartozunk mindannyiuknak” – mondta el Ilkei Árpád tiszteletes.
Az esemény a templom udvarán tartott szeretetvendégséggel ért véget: a székelyszáldobosi asszonyoknak köszönhetően forró teából és süteményből nem volt hiány.
