Az RMDSZ kormányzati részvételével kiszámíthatóbbá vált a politikai döntéshozatal Romániában, ennek hiányát most még inkább lehet érezni. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szerint Romániában magyarellenességgel mindig jól lehet leplezni a kormányzati baklövéseket, ezt hangosítja fel az AUR ámokfutása, amely nemcsak a magyarokra, hanem az egész társadalomra nézve káros. Az erdélyi, székelyföldi magyaroknak egyetlen jó válaszuk lehet: minél nagyobb részvétel a választásokon.
– Az RMDSZ júniustól nem tagja a kormánykoalíciónak. Hogy látja, lehet-e kormányzás nélkül is tenni a közösségért?
– Lehet, mert kell. Nekünk dolgozni kell nehezített körülmények között is, ezt vállaltuk, ezzel bíztak meg a háromszéki emberek. Az egyértelműen látszik, hogy amíg az RMDSZ kormányon volt, kiszámíthatóbbá vált a kormányzati döntéshozatal, és ez pozitívan hatott minden területre: önkormányzati munka, gazdasági élet, társadalom, szociális háló. Az RMDSZ példát mutatott arra, hogy igen, lehet Romániában is programokban gondolkodni, lehet előre tervezni. Most, hogy nem vagyunk kormányon, még inkább látszik, hogy a román pártokat pillanatnyi érdekek mentén percemberek mozgatják. Ilyen körülmények között dolgozunk most itthon.
– Sok kritikát hallunk, mit csinál rosszul a kormány? Miben érinti ez a háromszéki embereket?
– Vannak olyan fejlesztéseink, amelyeket nem tudtak megállítani, többnyire az uniós pályázatok ilyenek. De van olyan projektünk is, amely teljesen leállt. Például a tüdőkórház építése, amelyet kormányzati támogatásból indítottunk el, Cseke Attila minisztersége alatt. Nagyon jó ütemben épült, sikertörténet lehetett volna, most azonban a kivitelező elvonult az építőtelepről, érthető módon, hiszen a bukaresti kormány felfüggesztette a kifizetéseket. A félkész épület állaga romlani fog, nem tudjuk, hogy mikor lesz folytatás. Ennek a felelősségét ki vállalja? Elkeserítő és elgondolkodtató, hogy ma már a kórházépítés sem prioritás a román kormány számára...
– A populista, magyarellenes hangok egyre erősebbek, jövőre bizonyára még hangosabbak lesznek. Hogyan lehet védekezni ellenük?
– Romániában magyarellenességgel mindig jól lehet leplezni a kormányzati baklövéseket, a tervezés és az eredmények hiányát, különösen választások idején. Nekünk ma magyar közösségként két ellenségünk van: a közöny és az AUR. Ez a kettő ráadásul egymást erősítheti. Ha a közöny lesz úrrá a magyar közösségen, az csak az ultranacionalista pártot fogja hizlalni. Tehát nekünk a közönyt is le kell győzni, és megmutatni a választásokon, hogy itt vagyunk, sokan vagyunk, erős, egységes közösség vagyunk. Az AUR nagyon komoly veszélyt jelent mind a magyar közösségre, mind az egész országra, hiszen a fasisztoid, nyíltan legionárius gyökerekkel rendelkező alakulat legfontosabb célja a szélsőséges eszmék terjesztése és megvalósítása. Az utóbbi hónapok ámokfutása az egész társadalomra nézve káros. Gondoljanak bele, négy évvel ezelőtt a semmiből érte el a 9 százalékot, most 20–25 százalék között mozog a támogatottsága. Ez jövőre akár azt is jelenheti, hogy a romániai társadalom egynegyede elfogadja ezt a magyargyűlölő, minden szempontból vállalhatatlan politikai alakulatot. Erre nekünk egyetlen jó válaszunk lehet: minél nagyobb részvétel a választásokon. Van bőven, amit javítanunk, hiszen öt évvel ezelőtt az EP-választáson a háromszékiek 42,83 százaléka vett részt, míg a parlamenti megmérettetésen csak 31,19 százalékos volt a részvétel. Az országos átlag ennél jóval magasabb volt. Ez azt is jelenti, hogy van tartalék közösségünkben, most ezt kell mozgósítanunk. Ha nem így történik, akkor mi, magyarok nem leszünk a döntéshozók asztalánál, hanem felkerülünk az étlapra, és az AUR ezt alig várja.
– A jövő év mozgalmas lesz: négy választást tartanak Romániában. 2024-nek mi az igazi tétje a magyarok számára?
– A közöny és az AUR legyőzése a célunk a 2024-es szuperválasztási évben. Nyilván azért, hogy minél nagyobb arányban legyünk jelen ott, ahol a rólunk szóló döntéseket meghozzák – az európai és a bukaresti parlamentben, önkormányzatokban –, beleértve a bukaresti kormányt is. Mindez hosszú távon befolyásolja a magyar közösség lehetőségeit. A következő tíz év a modernizáció évtizede lehet, és ebből Erdély, Székelyföld nem maradhat ki. Ugyanakkor meg kell akadályoznunk, hogy a községeinket, a megyéinket átszervezzék. Azért küzdünk, hogy ne nélkülünk húzzák meg a területi egységek határait oly módon, hogy az a magyarság hátrányára váljon. Azt akarják, hogy megváltozzon az etnikai összetétel. Azt akarják, hogy Brassó megyéhez csatoljanak. Sok területen érződik a változás szele, és nekünk erős közösségként kell fellépni, megmutatni, hogy velünk számolni kell.
(Támogatói tartalom)
