Második alkalommal szervezett szakmai konferenciát a székelyföldi romák helyzetéről az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezete, melynek ez alkalommal Sepsiszentgyörgy adott otthont. A Kettős kisebbségben címmel megtartott egynapos találkozón a háromszéki és a szomszédos Hargita megyei roma közösségek helyzetét elemezték az oktatáshoz, az egészségügyi rendszerhez való hozzáférés, az érvényesülés, a képviseltség, valamint az életminőség szempontjából. A tanácskozáson szó esett mindazokról a hátrányokról, melyekkel a roma közösség tagjai meg kell küzdjenek.
A rendezvényt házigazdaként Sepsiszentgyörgy alpolgármestere, Tóth-Birtan Csaba nyitotta meg, aki felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a város vezetősége kiemelten fontosnak tartja, hogy a roma közösség is részesedjen a város fejlődéséből és jobb életkörülmények között élhessen. Ennek érdekében elkötelezették magukat, hogy a felnőttek számára szakmai képzéseket biztosítsanak, munkahelyek létesítését támogassák, valamint a fiatalokat felkészítsék és ösztönözzék a továbbtanulásra. Emellett az integráció érdekében a nyitottság és elfogadás fontosságát is igyekeznek minél szélesebb körben egyértelműsíteni.
Sztojka Attila magyarországi romaügyi kormánybiztos online jelentkezett be az eseményre. Ismertetve a magyarországi helyzetet úgy fogalmazott: a párbeszéd fogja előrevinni az embereket, és az értékek tudják a legjobban összekötni a közösségeket. A kormánybiztos szerint a konferencia ezt a célt szolgálja, képes a párbeszéd elindítására. Az alapja az értékek keresése, azoké, amelyek nem a különbségeket mutatják be, hanem amelyek összekötnek.
Dima Mihály, az Erdélyi Roma Testvériség Egyesület elnöke szerint tavaly elindultak egy úton, és úgy gondolja, hogy jó irányba haladnak. „A roma közösség ugyanúgy része a nagy közösségnek, ezért ugyanúgy kell segíteni, támogatni őket” – fogalmazott.
Befogadási stratégia
A találkozón nemcsak a Kovászna megyei helyzetre fektettek hangsúlyt a szervezők, hanem a szomszédos, Hargita megyei romahelyzetről is tárgyaltak. Az utóbbit érintő elemzések Hargita Megye Tanácsa által nemrég elfogadott, a romák társadalmi befogadására vonatkozó stratégiája érdekében készült felmérés eredményei kapcsán hangzottak el. András Loránd, a Hargita Megyei Mélyszegénység Munkacsoport koordinátora arról számolt be, hogy a térségben két éve kezdtek el dolgozni az együttélés feltételeinek javításán. A munka kezdetén részletes felmérésre került sor, amely eredményeként megalkották az együttélési stratégiát. A felmérés kapcsán Kiss Tamás szociológus szolgált részletekkel. A szakértő szerint a felmérés nyomán három fő problémát fogalmaztak meg, melyek javarészt Háromszékre is érvényesek: az alá-fölé rendeltségi viszonyt, a láthatatlanságot és a cselekvőképtelenséget. Kiss Tamás szerint a stratégia egyik célja az egyenlő társadalmi részvétel megteremtése a különböző intézményrendszereken belül, például az oktatásban és az egészségügyben. További célok között szerepel, hogy ismerjék el a romák kultúráját, hogy ezzel váljanak láthatóbbá a többség számára. Ezenkívül a szociológus szerint mielőbb le kellene számolni a cselekvőképtelenséggel is. Nem az intézmények hiányával van gond, hanem a bennük zajló folyamatokkal, amelyekben a romák semmilyen szinten nem vesznek részt. Fontos még továbbá a romák közképviseletének biztosítása a diszkrimináció visszaszorítása érdekében.
Az oktatás terén is be kell avatkozni
A tanácskozáson központi szerepet kapott az oktatás kérdése. Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő úgy vélte, az oktatási intézmények meghatározó szerepet játszanak az emberek szociális helyzetének alakításában, ugyanakkor képesek a változások elősegítésére. „A mi felelősségünk az, hogy minden roma közösség tagja részesüljön az oktatásban és lehetősége legyen iskolába járni.” jelentette ki. Makkai Péter, az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezete roma munkacsoportjának vezetője szintén az oktatás szerepének fontosságára hívta fel a figyelmet, külön kitérve egyházi segítő szervezetek, egyesületek által biztosított szolgáltatásokra, mint a délutáni oktatás, képzések, közösségi programok. Sólyom Andrea szociológus szintén a Hargita megyei felmérés eredményeire alapozva úgy vélte, hogy az egészségügyi ellátás mellett az oktatás az a terület, mely komoly javításra szorul. A városokban igen nagy mértékű a szegregáció, emellett komoly probléma a romák iskoláinak felszereltsége és a tanárok felkészültsége. A korai iskolaelhagyás mértéke is rendkívül aggasztó.
A konferencia résztvevői elismeréssel szóltak a már elért eredményekről. A műhelymunka során közös célokat és teendőket fogalmaztak meg. Az integráció és oktatás fontosságát emelték ki, különös hangsúlyt fektetve a kisebbségi kultúra megőrzésére és a társadalmi egyenlőség előmozdítására. Továbbra is az a cél, hogy mediátorok segítségével a roma közösség is egyenértékű, minőségi oktatásban és egészségügyi ellátásban részesüljön, mint a többi közösség, és számukra is lehetőségeket teremtsenek arra, hogy fejlődni tudjanak, illetve a jövőben helyt tudjanak állni a munkaerőpiacon.
