A koalíció a hírek szerint zötyögősen működik, a szociáldemokraták tele vannak panasszal, hogy tárcáik (a tanügy, a munkaügy, az egészségügy) a törvényesen megszabottnál kisebb mértékben részesülnek a hazai össztermékből, míg a demokratáknak — például a nemzetvédelmi minisztériumnak vagy a turisztikának — bőven juttatnak közpénzekből. Mircea Geoană panaszkodik is rendesen, s biztatja embereit, hogy ne hagyják magukat, és kavar ő maga is ama bejelentésével, miszerint Băsescuval jó két évvel ezelőtt megegyeztek: ha eljön az ideje, együtt fognak kormányozni.

A Boc-kormány most, a parlamenti ülésszak megnyitása előtti napokban, az utolsó száz méteren egyeztetni próbál a szakszervezetekkel, a munkáltatókkal, de még a nyugdíjasszervezetekkel is, hogy a gazdaságiválság-kezelés örve alatt hozott szigorú intézkedések miatti elégedetlenséghullám szelét kifogja, s minden jel arra mutat, az érdekszervezetek lassan, de biztosan beadják a derekukat. Nyilatkozataik mutatják: igényeiket visszafogták, a munkahelyek megtartására, a gazdaság stabilizálására, a pénzügyi egyensúly helyreállítására összpontosítanak, s nem a fedezet nélküli nyugdíj- és béremelésekre. Hogy a kormány tartja-e majd ígéreteit, hogy válságprogramja hatékony lesz-e, egyelőre homályos, de hogy azon van, mindenáron meg kell akadályozni a nagy társadalmi megmozdulásokat, sztrájkokat, tüntetéseket, az szemmel látható.

Nehéz év elé nézünk, a gazdasági válság már szedi áldozatait, üzemeket zárnak be, emberek maradnak az utcán, családok megélhetés nélkül. Bocék abban reménykednek, a nagyobb bajt — okos intézkedésekkel — még el lehet kerülni. Nincs ember, ki ne szorítana ezért.