Alpári vita a költségvetésről

2023. december 21., csütörtök, Belföld

Az ellenzéki pártok rendbontása és bekiabálásai közepette kezdődött a jövő évi költségvetés vitája kedd este a parlament két házának összevont ülésén, tegnap pedig az AUR – amely 8317 módosító javaslatot kívánt benyújtani és megtárgyaltatni – elhagyta a termet.

  • Simion és Șoșoacă egymásnak, Dan Tanasă az RMDSZ-nek ugrott. Forrás: Facebook / Daniel Ghiță
    Simion és Șoșoacă egymásnak, Dan Tanasă az RMDSZ-nek ugrott. Forrás: Facebook / Daniel Ghiță

Marcel Ciolacu miniszterelnök a „méltányosság és fejlődés büdzséjeként” jellemezte a szociálliberális koalíció által kidolgozott tervezetet, de beszédét állandó bekiabálások között kellett megtartania. A tegnapi ülés kezdetén Diana Șoșoacă független szenátor George Simion AUR-elnököt provokálva próbálta felhívni magára a figyelmet. Szóváltásuk minősíthetetlen színvonalú gyalázkodásba torkollott, amit szokásuk szerint mindketten élőben közvetítettek telefonjukkal közösségi oldaluk követői számára; másnap Șoșoacă bűnvádi panaszt tett Simion ellen. Kedden az Ingyenélők nélkül, illetve A PSD és a PNL monopolizálja a parlamentet feliratú lapokkal felvonuló szélsőségesek összekeveredtek az USR törvényhozóival, akik Új illetékek, illetve A külön­nyugdíjasok költségvetése feliratú dobozokkal vonultak a szószékhez. Az általános zajban és jövés-menésben heves szóváltás alakult ki az AUR és az RMDSZ törvényhozói között is: Dan Tanasă képviselő és több frakciótársa szabályszerűen rárontott a szövetség frakciójának tagjaira, és útszéli hangnemben, fenyegetőzve kérték számon tőlük a kormánykoalíció támogatását. Adott pillanatban szinte egymásnak estek magyarok és románok, utóbbiak táborát Daniel Ghiță egykori kick-box bajnok, ketrecharcos szociáldemokrata képviselő is erősítette.

A botrány Ciolacu beszéde alatt is folytatódott, a miniszterelnök hangzavar közepette fejtette ki: kormánya olyan költségvetéshez kéri a parlament hozzájárulását, amely a beruházásokat és a társadalmi igazságosságot helyezi előtérbe, gazdasági növekedést és a lakosság életszínvonalának emelését eredményezi. Ciolacu szerint Románia az Európai Unió második legnagyobb, 3,4 százalékos gazdasági növekedését fogja elérni, és minden eddiginél többet, 120 milliárd lejt, vagyis a GDP 7 százalékára tehető összeget fordít beruházásokra állami forrásokból és európai uniós támogatásokból. A nyugdíjasok, minimálbérből élők, pedagógusok és közigazgatási alkalmazottak – együttesen 12 millió állampolgár – jövedelme növekedni fog – jelentette ki Ciolacu, aki szerint az adókedvezmények kivezetése a tisztességes, valóban versenyképes gazdasági környezet megteremtését szolgálja, a költségvetési bevételek növelését pedig az adóbehajtás hatékonyságnak növelésétől, az adócsalás visszaszorításától várja. A szomszédban zajló háború miatt Románia 2024-ben is a GDP 2,5 százalékát fordítja védelmi kiadásokra, de 2024-ben nem lesz adóemelés, egyetlen románnak sem kell nagyobb energiaszámlát fizetnie, az átlagnyugdíj 2300-ról 2800 lejre emelkedik, és a kormány eleget tesz a pedagógusok béremelésére vonatkozó korábbi vállalásainak – ígérte.

A hozzászólások során Anca Dragu USR-s szenátor gazdaságilag megalapozatlan hazugságnak nevezte a költségvetési tervezetet, és felhívta a figyelmet, hogy a szintén irreális sarokszámokkal kidolgozott 2023-as költségvetés a tervezett 4,4 helyett 6 százalékos hiánnyal zárult. Az RMDSZ részéről Tánczos Barna sze­nátor arra mutatott rá, hogy a kormány megrövidíti az önkormányzatokat, Miklós Zoltán pedig elmondta, hogy számos módosító javaslatot nyújtottak be, amelyekből többet el is fogadtak. Épp ezért az RMDSZ tegnap megszavazta a költségvetési tervezetet.

Az RMDSZ egyik legfontosabb indítványa az volt, hogy a kisebbségekhez tartozó diákok román nyelv és irodalom oktatását támogató országos programra különítsenek el 10 millió lejt; ezt a parlament szakbizottságai elutasították, a plénum azonban nagy többséggel megszavazta. Az RMDSZ-nek sikerült elérnie azt is, hogy a kórházak korszerűsítésére irányuló tervek megkapják a szükséges pénzforrásokat. Cseke Attila volt miniszter országszerte 26 kórház bővítésének és korszerűsítésének folyamatát indította el, ebből hét van Erdélyben (Hargita, Maros, Kovászna, Bihar és Brassó megyében).

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 1222
szavazógép
2023-12-21: Család - :

Gyermekeink

2023-12-21: Belföld - :

Három autonómiatervezetet iktattak

A nemzeti közösségek kulturális autonómiájának kerettörvényére, a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútumára és a Székelyföld autonómiasta­tútumára vonatkozó törvényjavaslatokat iktattak tegnap a képviselőházban Zakariás Zoltán parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke kezdeményezésére.