Édler András elnök és Debreczeni László alelnök, adószakértő a december 15-én kelt és már január elsejétől érvényes legfontosabb változásokat igyekezett ismertetni. Előbbi egyetlen pozitív elemet tudott kiemelni – a pénztári előleg mértékét összhangba hozták a cégek között engedélyezett kifizetési plafonértékekkel –, összességében azonban úgy fogalmazott: a kormány a mikrovállalkozások és a civil szervezetek sírját ássa, brutális támadást intézett a vállalkozói réteg ellen. Főként egy olyan megyében, ahol a vállalkozások 90 százaléka mikrovállalkozás, de közvetve a civil szféra is elesik forrásoktól, mivel ez a kategória jövő évtől nem írhatja le adójából a támogatási összegeket. Éppen akkor, amikor kezdett kialakulni egy elég jól működő szponzorálási rendszer. Arról nem beszélve, hogy az intézkedések rengeteg pontosítást igényelnek, ami sokba kerül majd mindenkinek. Az elnök példaként az úgynevezett kapcsolódó vállalkozásokat említette, amelyekre külön szabályok érvényesek, a mostani rendelkezések pedig az adóhatósági értelmezhetőségnek adnak tág teret.

Debreczeni László egyenesen kijelentette: bármennyire is furcsa, nem tudja megmondani, hogy milyen konkrét változásokra kell felkészülni. A mintegy ötszáz cikkelyt tartalmazó adótörvénykönyvben az idei év során 453 módosítást eszközöltek, ezek puszta mennyisége és a módosítások mértéke miatt is követhetetlenek a változások. Tetézi a dolgot az is, hogy egy adószakértőnek, illetve vállalkozónak van nyolc munkanapja, hogy értelmezze a szükséges változtatásokat, az adóhatóságnak pedig öt éve, hogy visszamenőleg ellenőrizzen, és ha kihágást észlel, büntessen. A kiszámíthatóságot felejtsük el, valójában nem csak a gazdasági szereplőknek, hanem saját magának is árt az állam, hiszen ilyen körülmények között külföldi beruházó aligha hozza ide a pénzét – fogalmazott az adószakértő.

Az egyes módosításokról szólva Debreczeni csupán néhány, elsősorban a mikrovállalkozásokat érintő változást emelt ki. A korábbi módosító csomag (október 27-én jelent meg) kétkulcsos adót vezetett be a hatvan- és ötszázezer euró közötti forgalmú cégek, illetve néhány szakterület esetében, a mikrovállalkozások a forgalom három százalékát kötelesek befizetni az addigi egy százalék helyett. A mostani módosítás lényege, hogy egy személy csupán egy mikrovállalkozásban birtokolhat 25 százaléknál nagyobb résztulajdont (eddig ez legtöbb három cégben lehetett). Nehezen értelmezhető viszont az a kitét, hogy a harmadik fokú rokoni viszonyban lévő személyek esetében március 31-ig az úgynevezett közvetetten birtokolt résztulajdonlást is tisztázni kell, és csupán egyetlen cég maradhat mikrovállalkozás. A szakértő egy példával igyekezett magyarázni értelmezését: ha valaki a saját és a nagybátyja mikrovállalkozásában is több mint 25 százalékos résztulajdonos, akkor az egyik céget át kell minősíteni társasági adófizetővé. Ez az értelmezés azonban aligha perdöntő, mert a közvetett birtoklás fogalmát egy hatvan napon belül megjelenő jogszabályban pontosítják majd, holott a rendelkezés már most érvényben van. Ráadásul a mikrovállalkozások besorolását szabályozó, ötszázezer eurós forgalmi plafont a csatolt cégek forgalmának összegeként kell tekinteni. A jogszabály indoklásából egyébként az derül ki, hogy az egyazon tulajdonosi körbe tartozó mikrovállalkozások hálózatát, az ebből származó adóminimalizálást szeretnék felszámolni. A gond az, hogy mindezt szubjektív kritériumok alapján teszik – hangzott el.

A tájékoztatón további két új, január elsejétől életbe lépő szabályozás is szóba került. Az elektronikus számlázás bevezetése kapcsán elhangzott, július elsejéig tart az úgynevezett átmeneti időszak, az eljárás – bár odafigyelést követel – nem túl bonyolult. Ugyanakkor a munkatörvénykönyv egy két évvel ezelőtti rendelkezése értelmében az utóbbi két évben folyamatosan minimálbérrel alkalmazott munkavállalók fizetését kötelező megemelni. Ám ez azt is jelenti, hogy az alkalmazott elveszíti azt a kedvezményt, miszerint 200 lej után nem kell adót fizetnie. Magyarán, a néhány lejes bruttó béremelés miatt kevesebb nettó fizetést vihet majd haza. Ahhoz, hogy nettó bére ne csökkenjen, a munkaadó bérköltsége – és egyben az állam bevétele – minden egyes alkalmazott után mintegy 150 lejjel növekszik.