A parlament alsóháza sürgősségi eljárással tárgyalta a három autonómiatervezetet. A plenáris ülést hibrid formában tartották, a jelen nem lévő parlamenti képviselők online csatlakoztak és szavaztak. Elsőként a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott, Kulcsár Terza József által beterjesztett Székelyföld autonómiastatútuma szerepelt napirenden, majd az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács műhelyeiben kidolgozott, magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma és a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezete következett. A parlamenti képviselők a jogszabálytervezetek elutasításáról szavaztak. Az első két jogszabálytervezet elutasítását a 329 tagú alsóház jelen lévő vagy interneten szavazó képviselői közül 260-an támogatták – magyarán ennyien voksoltak a székelyföldi autonómiastatútum és a kulturális autonómiáról szóló törvény ellen –, 16-an az elutasítás ellen szavaztak – tehát ennyien támogatták a két tervezetet –, egy honatya pedig tartózkodott. A nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény elutasítását 255 képviselő támogatta – ennyien szavaztak tehát a kerettörvény ellen –, 15-en az elutasítás ellen szavaztak – azaz: ennyien támogatták a javaslatot –, egy képviselő pedig tartózkodott.

Kulcsár-Terza József felszólalásában hangsúlyozta, a területi autonómia nem jelenti az ország határainak megváltoztatását. Rámutatott, a területi autonómia demokratikus és európai, és több európai államban, így Olaszországban, Spanyolországban, Belgiumban, Finnországban, a Moldvai Köztársaságban is működik az önrendelkezés, nemrég pedig Korzika kapcsán merült fel ugyanez Franciaország részéről. „Akkor ezek az államok nem demokratikusak? Önök demokráciáról beszélnek, miközben egymillió állampolgár kérését semmibe veszik” – fogalmazott.

Az ülést követően érdeklődésünkre leszögezte: „felháborító, hogy demokráciáról beszélnek és még a párbeszédet is elutasítják. Beszámolója szerint szűk kétperces felszólalása alatt képviselőtársai hátat fordítva hallgatták beszédét, amit szerinte köszöntése – a Klaus Iohannis magyarellenes kirohanására emlékeztető szavak, „Jó napot, PSD! Jó napot, Ciolacu!” – válthatott ki. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselői végig kiabáltak, sértő szavakat használtak, „ezt jelenti a román parlament, a román demokrácia. Nekünk menni kell tovább, nem fogjuk hagyni ezt az ügyet, mert tudjuk, hogy igazunk van” – fűzte hozzá.

Zakariás Zoltán is a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, és a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiájára a vajdasági példát ajánlotta a képviselők figyelmébe. Hangsúlyozta: a tervezetek a nemzeti kisebbségek „lojalitási nyilatkozatai” a román állammal szemben.

Alfred Simonis, a képviselőház ügyvivő elnöke a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselőinek kifogásaira - miszerint ünnepi időszakban, sürgősségi eljárással tárgyalták a tervezeteket -, közölte: ilyen „toxikus” tervezetek nem képezhetik vita tárgyát, csak el kell utasítani őket. A Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusa bejelentette: konzultációt kezdeményez, hogy a hasonló tervezeteket ne is lehessen iktatni a román parlamentben.

A magyarellenes kijelentésektől sem mentes ülésen egyes erdélyi román képviselők a romániai etnikumok békés együttélését hangsúlyozták, míg számos honatya a román alkotmány első cikkelyére emlékeztetett, miszerint Románia szuverén, független, egységes és oszthatatlan nemzetállam, így a tervezetek alkotmányellenesek. Az AUR képviselői az ülés alatt „Erdély ősi föld” feliratú molinókat tartottak a kezükben.

A roma kisebbség képviselőjeként Cătălin Manea bejelentette: a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezete ellen fog szavazni, mivel a romániai romák a román társadalom keretében akarnak fejlődni. Tudor Vlad-Benga független képviselő elmondta: tartózkodik, ugyanis a román állam szerinte sem teljesítette a nemzeti kisebbségeknek a Gyulafehérvári Nyilatkozatban tett ígéreteit.

A képviselőház döntését Marcel Ciolacu kormányfő is üdvözölte. „Románia szuverenitása és területi integritása nem alku tárgya” - idézte a News.ro a miniszterelnököt. Ciolacu „toxikusnak” és „revizionistának” nevezte az autonómiatervezeteket, melyek elhúzódó vitája szerinte a szélsőséges politikusoknak kedvezett volna.