Az emberiség is fut egyfelé, reméljük, nem a vesztébe rohan. Most az új év elején bizakodjunk, ahogy a tavaly is tettük. Reménykedjünk, hogy a 2024-es év nem lesz olyan katasztrofális, mint a múlt év, aminek rossz eseményeit gyorsan felejtsük el. De azért voltak jók is, és azokat kár lenne feledni.

Az Agerpres román hírszolgálat felsorolt tíz külföldi eseményt, amelyeket a 2023-as év legfontosabbjainak tartanak. Rossz volt az, hogy 2023 a háborúk éve volt. A tavaly év elején abban reménykedtünk, hogy vége lesz az orosz–ukrán háborúnak, de ember tervez, nagyhatalmak végeznek, és nem így történt, ráadásul egy másik is kitört, Izrael és a Hamasz terroristái között. Most már két háború befejezésében is reménykedhetünk.

Olyan apróságokra, mint hogy Azerbajdzsán megtámadta Nagorno-Karabakhot, már alig emlékszik valaki. Az olyan kisebb csetepatékról, államcsíny(tevés)ekről, polgárháborúkról, mint amilyenek Szudánban, Nigerben, Gabonban voltak, már alig figyelt a világ. Közép- és Dél-Amerikában (Mexikó, Costa Rica, Honduras) a drogkartellek közt folyik állandóan háború, mert a kábszerszórás is olyan jó üzlet, mint a fegyvergyártás. Aztán nem elég, hogy ezekben a háborúskodásokban rengeteg ember elpusztult, jöttek a földrengések is, amelyek februárban Törökországban és Szíriában 56 ezer ember halálát okozták. De volt egy másik Marokkóban is, sok áldozattal. Reménykedjünk, hogy nálunk nem lesz egy olyan, mint az 1977-es.

Aztán Kanadában leéget 18 millió hektár erdő. (Máshol is voltak erdőtüzek.) Kézen-közön a háborúkban és más természeti katasztrófákban emberek százezrei pusztultak el a tavaly. Nem tudom, hogy a vadzöld környezetvédők ennek örvendenek-e? Mert állandóan számolgatják, hogy fűtésünk, utazásaink, áramfogyasztásunk, ételeink és használati tárgyaink gyártása mind-mind nagy mennyiségű energiát igényel, és ezért állandóan nő szén-dioxid-kibocsátásunk. Ez Németországban 7,7 tonna szén-dioxid fejenként, és Amerikában 14,24 tonna körül volt 2020-ban. Namármost, minél kevesebb ember él a földön, annál kisebb lesz a szén-dioxid-kibocsátás. Azt nem tudom, számolták-e ki, hogy mennyi szén-dioxid- vagy károsanyag-kibocsátás történik a háborúkban, ami egy ember elpusztításához kell, és az kevesebb-e, mint ha élve maradna, és élete folyamán kibocsátana. Ezért másik fontos esemény volt, hogy a világ okosai összegyűltek Dubajban az éghajlatváltozást lassítani. Hogy ne szennyezzék a levegőt, gyalog kellett volna menniük, ott a hotelekben ne használják a légkondit, és ne is nagyon szuszogjanak. Ha ezt nem is, de jól hangzó javaslatokat tettek, amit majd nekünk kell végrehajtanunk. A 2023-as év roppant meleg volt, és ha nem vigyázunk, még melegebb évek jönnek. Viszont, ha melegebb lesz, és nem kell fűteni, akkor csökkenhet is a szén-dioxid-kibocsátás, és akkor akár hűlhet is az atmoszféra.

Aztán történtek olyan jó dolgok is, amelyeket kár lenne feledni. Például India űrhajót juttatott el a Holdra. Nagyon fontos dolognak számított az is, hogy miután a spanyol hölgyek megnyerték a Női Futball Világkupát, a Spanyol Labdarúgó-szövetség elnöke (férfi létére) szájon csókolta a válogatott támadó játékosát, Jenni Hermosot. Lett ebből akkora nemzetközi ribillió, hogy szeptember 10-én le kellett mondania, mert szexuális agresszióval vádolták, mivel a hölgy nem adta beleegyezését a csókba. Jobb lett volna, ha valamelyik spanyol férfi labdarúgót csókolja szájon, mert azért még akár dicséretet is kaphatott volna.

Másik fontos esemény az, hogy a hollywoodi forgatókönyvírók és színészek július közepén kezdődő sztrájkja szeptemberben véget ért. Nagyobb fizetéseket kapnak, és a mesterséges intelligencia használatát is korlátozták, mert nagyon féltek, hogy azzal tudják őket helyettesíteni. Így továbbra is gyárthatják a csihi-puhis rablómeséiket. Minden jó, ha a vége jó.

Borítókép: Pixabay