Sokkal nagyobb a tétje az idei szuperválasztási évnek, semmint az, hogy pontosan hány mandátumot sikerül szereznie tételesen az RMDSZ-nek, az idei négyrendbeli voksolás nyomán az erdélyi magyarság életét, létét több évtizedre meghatározó folyamatok indulhatnak el jó vagy rossz irányba – hangzott el a Háromszéki Képviselők Tanácsának pénteki bővített sepsiszentgyörgyi küldöttgyűlésén. Az eseményen, melyen a testület régi-új vezetősége újabb megbízatást kapott, részt vett és felszólalt Vincze Loránt euópai parlamenti képviselő, a küldöttek meghallgatták Tamás Sándor, az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezete elnökének a politikai beszámolóját is.
A zökkenőmentes tisztújítást követően Tamás Sándor viszonylag hosszasan fejtegette, hogy az idei négy választás tulajdonképpen jóval tovább mutat, több évtizedre meghatározza a magyarság sorsát is. Ezért nem mindegy, hogy „karácsonykor ott leszünk-e a kormányzati asztalnál, vagy a parlamentben sem. Amennyiben ott leszünk a parlamentben, ott leszünk a kormányzati asztalnál is. Ha pedig ott ülünk az asztalnál, jó esély van, hogy ne kerüljünk fel az étlapra” – fogalmazott. Arra is felhívta a figyelmet: sokan vannak, akik nem szeretnék, hogy a magyarság parlamenti képviselettel rendelkezzen Brüsszelben és Bukarestben, illetve olyanok, akik nem szeretnék, ha kormányra kerülne az RMDSZ.
Az elnök részletesen kitért az elkövetkező időszak legfontosabb fenyegetéseire, kihívásaira: a sokat emlegetett állami és közigazgatási átszervezésre, a politikai erőviszonyokra, ezen belül a szélsőséges román politikai alakulatok térnyerésére. A közigazgatási, államigazgatási reform idén még nem esedékes, ám 2025-ben erőteljesen útjára indítják. Az államigazgatás terén ez a folyamat már elkezdődött, egyes állami intézmények megyei képviseleteit már átszervezték, ezt folytatni szándékoznak, és a további átszervezések a két székely – Kovászna és Hargita – megye számára kifejezetten rosszak lesznek. Az ország közigazgatási térképének átrajzolása is komoly veszélyeket rejt, pontosabban az elképzelés, mely szerint Hargita, Kovászna és Brassó megyékből jönne létre egy új közigazgatási egység. A magyarság aránya 42 százalékra csökkenne a szupermegyében, ami a közösségnek a döntéshozatali, képviseleti súlyát is jelentősen behatárolná, és a magyarság számára kedvezőtlen döntések, lépések kivédése sem lenne egyszerű feladat. Az elnök egy másik veszélyre is rámutatva a szlovákiai helyzetet hozta fel, ahol az átszervezések révén oly mértékben csökkentették a magyarság arányát az egyes közigazgatási egységekben, hogy végül a közösség a parlamenti képviselettől is elesett.
Ami a politikai erőviszonyokat illeti, az elnök kifejtette, hogy a felmérések alapján a szélsőséges magyarellenes alakulatoknak (AUR, SOS Románia) a támogatottsága 25 százalék körüli, míg a kormányzó Szociáldemokrata Pártnak 30 százalék, a liberálisok, valamint az USR viszont leszállóágon vannak. Rendkívül nyugtalanító, hogy a nacionalista pártok tovább tudnak erősödni, és sok, eddig passzív szavazót is mozgósítani tudnak.
A szervezeti piramisban mindenkinek a maga helyén, községi, városi, megyei, illetve országos szinten el kell végeznie a feladatát, megtenni mindent, hogy a magyarság részvételi aránya a szavazásokon a korábbinál nagyobb legyen, ezzel lehet ellensúlyozni az említett negatív tényezőket – üzente az elnök.
Vincze Loránt úgy vélte, itthon az RMDSZ számára az a választások tétje, hogy sikerül-e megőrizni a helyeket minden politikai intézményben, és ehhez az összképhez az Európai Parlament hozzátartozik. A közösség és a képviselet politikai erejének fokmérője a mandátumok száma Bukarestben és Brüsszelben, ha az első választáson, azaz június 9-én sikerül talpon maradni, akkor a következő választások is sikerrel vehetők – fogalmazott.
