Emiatt aztán ki is tört a pánik, mert ebben az esetben az Európai Unió soros elnöke, Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor lenne az Európai Tanács elnöke, ami ideiglenesen is kész katasztrófa, és a brüsszli Politico lap szerint: „olyan forgatókönyv, amelyet a többi 26 uniós vezető kétségbeesetten szeretne elkerülni”.  

Itt jött be a képbe Románia hőn szeretett elnöke, Európa és a Kárpátok újabb géniusza, Iohannis, akit pártja szívesen látna a magas funkcióban a Tanács elnökeként, és ő is biztosan feláldozná magát és elvállalná a magas tisztséget, ha már amúgy sem lehet Románia elnöke.

Láthatták az Európai Tanács tagjai, kormány- és államfők, hogy milyen biztos kézzel vezetett minket tíz éven keresztül. Nem beszélt feleslegesen (mondjuk, akkor sem szólt sokat, amikor kellett volna), nyugodt, kiegyensúlyozott volt, és hősiesen bólogatott mindenre, amit az unió nagyjai elvártak tőle.

A NATO-elnökség nem jött be neki, de biztosan azért, mert nem nagyon harcias, hanem békés, amiről nem tehet, mert ilyen a természete. Az Unió Tanácsa, az Európai Parlament és a különféle bizottságok tagjai és vezetői látták, hogy Iohannis elnöksége alatt stabil volt nálunk a kormányzás, még a vörös pestis is megszelídül (mint a Covid) a keze alatt, és azt, hogy milyen nagyszerű eredményeket értünk el, ezért ha lehetőségük lesz rá, biztosan megszavazzák őt az ET elnökének. És akkor a nép idehaza szintén sikeresnek gondolhatja pártját, a liberálist (PNL-t), még akkor is, ha nemigen látja a sikereket, amelyek elérésében nemcsak Iohannis pártja, hanem a szociáldemokrata pártnak (PSD-nek) is megvolt a maga része. Ezért aztán remélhetik ők is, hogy a választásokon nyernek, és akkor a két párt vígan kormányozhat együtt az idők végezetéig, a napfényes jövő felé, mert Sorin Grindeanu közlekedési miniszter is megmondta, hogy nálunk nincs ellenzék. A Mentsétek meg Romániát Szövetség is csak repülő üzemmódban, leledzik – mondta –, mint a telefon a repülőgépen.

De nézzük a sikereket, amelyeket nagyon értékelhetnek Brüsszelben.

Szép nagy lett (és maradt) a költségvetési hiányunk, az ország eladósodása elérte a nemzeti össztermék (GDP) ötven százalékát. De az a jó, hogy az adósságot biztosan nem adjuk meg (mert nem tudjuk), de bár a kamatokat még déd­unokáink is fizethetik. A schengeni övezetbe nem sikerült ugyan bejutni, de ha oda kerül tanácselnöknek Iohannis, akkor ő nyomban intézkedik, és szabadon utazhatunk. (Egyelőre csak szabadon szállhatunk, mint a madár, és úszhatunk, mint hal a vízben). Iohannis nagy terve A művelt (vagy jól nevelt) Románia megvalósítása, változatlanul folyamatban van, de egyelőre csak a kiindulópont, a neveletlenség látható (a PISA-felmérés rangsorában hátulról a második helyen vagyunk). Ukrajnának is megadunk és megengedünk mindent, ami szintén egy jó piros pontot ér. Aztán, mint tanácselnök, Iohannis immár nem a mi költségünkre utazgatna. Vagyis egy kicsit továbbra is, de leg­­alább ez a költség többfelé oszlana.

Nálunk a takarékosság is sikertörténet, mert addig csökkentették az állami alkalmazottak számát, míg el nem értük az 1,3 milliót, ami szintén rekord Európában. A Mezőgazdasági Minisztérium fennhatósága alatt 111 intézmény áll, de kell is annyi, hogy meg tudják oldani a most tüntetők gondjait.

Voltak ugyan kisebb problémák, de azokat felfedték, mint például a horror aggmenházak és kórházak ügyeit, és voltak tűzesetek is, amelyek oka állítólag a korrupció, ami ellen erősen harcoltunk, és aminek következményeként Laura Cudruța Kövesi Európa főügyésze lett.

Mint ET-elnöknek elengedhetetlen az idegen nyelvek ismerete. És tudjuk, hogy Iohannis románul, németül és angolul is beszél, sőt, milliónyi honfitársa nyelvét, a magyart is pedzegette már évekkel ezelőtt, mondván, hogy Ionopot chivanoc.

Így tehát mindenképp megérdemli, hogy az Európai Tanács elnöke legyen.

Borítókép: Klaus Iohannis az Európa Tanács decemberi csúcsértekezletén nyilatkozik. Fotó: Facebook / Klaus Iohannis