A Fidesz és a KDNP kedden jelentette be, hogy március 8-i hatállyal a parlament feloszlatását kezdeményezik, és javasolják, hogy a mai rendkívüli parlamenti ülésen napirendre kerüljön ez az indítvány. A két szövetséges ellenzéki párt szerint a júniusi európai parlamenti választásokkal egy időben kellene megtartani az új országgyűlési választásokat.

Afganisztán a legnagyobb kihívás

Afganisztánt nevezte Robert Gates amerikai védelmi miniszter washingtoni szenátusi meghallgatásán az Egyesült Államok előtt álló legnagyobb katonai kihívásnak. A tárcavezető felidézte, hogy az új amerikai elnök Afganisztánt nevezte meg első számú tengerentúli katonai prioritásként. A Pentagon régi-új vezetője utalt arra, hogy az afganisztáni harcok elhúzódhatnak, további katonai és anyagi veszteséggel járhatnak az Egyesült Államok számára. Leszögezte, hogy az elsődleges cél megtisztítani Afganisztánt a táliboktól, és megakadályozni, hogy az ország az al-Kaida menedékhelye legyen, ennél nem több.

Bírálják Ukrajnát és Örményországot

Az Európa Tanács (ET) strasbourgi parlamenti közgyűlése Ukrajnával, illetve Örményországgal kapcsolatban hozott elmarasztaló határozatot. Ukrajnát sürgették, hogy teljes körűen tisztázza a mindmáig lezáratlan Gongadze-gyilkosság körülményeit, Örményországgal kapcsolatban pedig aggodalmukat hangoztatták a politikai okokból történt bebörtönzések miatt. Georgij Gongadze ellenzéki ukrán újságíró, az Ukrajinszka Pravda internetes hírportál vezetője 2000. szeptember 16-án tűnt el útban kijevi lakása felé. Fej nélküli holttestét két hónappal később találták meg egy Kijevhez közeli erdőben. Az ET-határozat szerint addig nem lehet megoldottnak tekinteni a Gongadze-ügyet, amíg a végrehajtók mellett a felbujtókat és megrendelőket nem éri utol az igazságszolgáltatás. Az örményekkel kapcsolatos határozat a tavaly március elsején és másodikán Jerevánban kirobbant zavargások ügyéhez nyúlik vissza. A zavargások kiváltó oka a néhány nappal korábban lebonyolított elnökválasztás volt: az ellenzék vitatta az eredményt.

Pokolian forró, Naprendszeren kívüli bolygó

Pokolian forró, Naprendszeren kívüli bolygót fedeztek fel amerikai csillagászok ― számol be róla legfrissebb számában a Nature tudományos szaklap. Az újonnan felfedezett égitest abból a szempontból is érdekes, hogy felszíni hőmérséklete drámai mértékben ingadozik: általában 525 Celsius-fokos hőmérséklete olykor meghaladja az 1200 Celsius-fokot is. A csillagászok szerint ez az első olyan, Naprendszeren kívüli bolygó, szakkifejezéssel exobolygó az eddig felfedezettek közül, amelyen kimutathatóan időjárás- és évszakváltozás zajlik le. A HD80606b kódjellel bejegyzett égitest méretét tekintve a mi Jupiterünk négyszerese, és a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem kutatói bukkantak a nyomára az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Spitzer nevű űrteleszkópjának segítségével. Anyacsillagát 111 naponta kerüli, és pályája az üstökösök pályájához hasonlóan meglehetősen megnyúlt. Amikor keringése során anyacsillagát, vagyis az ő Napját megközelíti, tized akkora távolságra van, mint a mi Merkúrunk a Naptól, azaz nem egészen ötmillió kilométerre. (Naprendszerünk legbelsőbb bolygója vándorlása során 46 millió kilométerre közelíti meg a Napot.) Ilyenkor a HD80606b fortyogó katlanná forrósodik, felszíni hőmérséklete hat óra alatt 1225 Celsius-fokra szökik fel. Ilyenkor a rázúduló hősugárzás nyolcszázszorosa annak, mint amikor távol kerül anyacsillagától, amely egyébként egy kettős csillagrendszer egyik és nagyobbik tagja. Miután azonban eltávolodik anyacsillagától, felszíni hőmérséklete közel 500 Celsius-fokra süllyed, de még ezek az időjárási viszonyok is kizárják, hogy legalábbis a földi élet csírái kialakuljanak rajta.