A katonáknak azonban békében nem lenne értelme harcolni, és bár nagy részük nem szeretne hősi halott lenni, vannak politikusok és magas rangú katonai vezetők, akik azt hiszik, hogy jól megépített, bombabiztos állásaikban könnyedén átvészelhetnek egy atomháborút is, és szívesen elszórakoznak a gondolattal, hogy milyen jó is lenne egy szép, nagy háború.

Az angol védelmi miniszter is megmondta, hogy a Nyugat ellenségei felfegyverzik magukat (és másokat is), ami „egy sokkal veszélyesebb” világ kialakulásához vezet. És feltette a kérdést, hogy látva a mai konfliktusokat az egész világon, minek nagyobb a valószínűsége: az, hogy nő vagy csökken azok száma? És azt válaszolta a katonai vezetők nagy örömére, hogy nő. Egy olyan háborúra kell készülni, amelybe belekeveredik Oroszország, Észak-Korea, Kína és Irán – mondta.

Észak-Korea most jól meg tud húzódni Oroszország árnyékában. Tajvan minél függetlenebb akar lenni, Kína annál jobban keblére szeretné ölelni, sőt, be is szeretné kebelezni. Irán meg tisztítja az uránt, hogy atombombát tudjon gyártani. Egyelőre Izrael ellenségeinek segít, ahol csak tud, no meg az oroszoknak.

A jemeni húszi lázadók ellen fel kellett lépni – amit meg is tett az Egyesült Államok és Anglia –, mert azok a vörös-tengeri hajóforgalmat támadták. Nagy-Britannia miniszterelnöke megmondta, hogy a kormányzati felmérések szerint a légicsapásokban egyetlen civil sem halt meg. Csak remélni tudjuk, hogy egy következő nagy háború kitöréséig olyan okos bombákat és lövedékeket fejlesztenek ki, amelyek nem ölik meg a civileket. Lehet, hogy emiatt majd akkor megtévesztésül a katonák is civil ruhában fognak harcolni?

A jövő háborúja olyan, mint egy rossz film (vagy rossz álom?), ezért forgatókönyvet kellett írni róla, amely annyira titkos, hogy mindenki tudomást szerezhetett arról, mert megszellőztette a Bild nevű német lap. Eszerint Németország egy nyílt fegyveres konfliktusra készül Oroszországgal szemben. (A Kreml szóvivője szerint Németország máris részese az ukrajnai háborúnak, és Berlin aggódhat is ezért.)

A „titkos dokumentum” alapján a háború már idén februárban ki fog szélesedni, mert Oroszország 200 ezer katonát állít hadrendbe, és ismét támadni fogja Kijevet. Nyárig sikereket akar aratni, és azután a védelem nélkül maradt Nyugat ellen fordul. A balti országokban kibernetikus támadásokat hajt végre, és szítja a feszültséget az oroszul beszélők között Lettországban, Litvániában és Észtországban. A konfliktus a lett és a lengyel határig terjed ki. Oroszország a Lettország és Lengyelország közé beékelődött Kalinyingrádba közepes hatósugarú rakétákat telepít és csapatokat vonultat fel, ezáltal egy elkerülhetetlen NATO-támadást provokál ki. Oroszország lezárja a balti országok felé vezető NATO-útvonalat. 2025 januárjában rendkívüli NATO-tanácskozást tartanak, ahol Lengyelország jelzi majd a növekvő orosz veszélyt. Az oroszok a balti országokba még több katonát vezényelnek. A NATO főparancsnoka elrendeli 300 ezer katona odatelepítését, amelyből 30 ezer német.

Nem mondom, szép kilátások.

Egyelőre ott tartunk, hogy az amerikai elnök, Joe Biden a Kongresszusban 61 milliárd dollárt kért Ukrajnának, és most erről szól a huzavona a demokraták és a republikánusok között. És itt a nagy lehetősége Európának, hogy segítsen Amerika helyett.

Közben Amerikában folyik a választási kampány. Az elnökjelölt, Trump megmondta, hogy ha ő lett volna az  elnök, akkor az orosz–ukrán háború ki sem tör, és megelőzhető lett volna az izraeli–Hamász konfliktus is. Azt is kijelentette, hogy az ukrajnai háborúnak „azonnal véget kellene érnie, és nem az egyik vagy másik oldal miatt, hanem azért, mert több százezer ember már életét veszítette. A titkot, hogy miként köthet a két fél békét vagy annak látszó egyezséget, nem árulta el.

Azt tudjuk, hogy a harcoló felek – az orosz és ukrán béketerv-elképzelések – olyan távol vannak egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől, jobban mondva Moszkva Washingtontól.

Borítókép: NATO-tagállamok főtisztjei tanácskoznak Brüsszelben. Fotó: nato.int