Látványos, több síkon zajló előadásra készül a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes, amelynek bemutatóját hétfőn tartják a Háromszék Táncstúdióban. A békéscsabai Farkas Tamás és az aradi Tapasztó Ernő rendezésében színre vitt táncszínházi produkció a száznyolcvan éve született Munkácsy Mihály festőművésznek állít emléket tíz kiemelt alkotása táncnyelvre való átültetése által.
Az Ecce Homo – Íme az Ember című előadás Munkácsy korai betegségéből fakadó drámaiságához hasonlóan drámai hangvételű, és az embert helyezi a középpontba, vizsgálja a különböző jellemeket, tulajdonságokat. A téma Farkas Tamás ötlete, aki koreográfus, néptáncoktató édesanyja révén beleszületett a néptánc világába, békéscsabaiként pedig a helyi Munkácsy-kultusz beleivódott. A Kistabán és a Tabán Táncegyüttesek vezetőjében ez a két világ találkozott szerencsésen, és mivel korábbi közös munkáik által ismerte a sepsiszentgyörgyi társulatot, őket választotta egy Munkácsy-utazásra.
A bemutatót megelőző sajtótájékoztatón az alkotók elmondták, a dramaturgiai kutatómunka eredményeként Gyarmati Gabriella, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum művészettörténésze szakmai hozzájárulásával született meg az előadás forgatókönyve, amelyet tíz Munkácsy-festményre fűzve, három tematikus egységbe rendeztek. Megelevenednek életképek, zsánerképek, a következő egységben a szalonképsorozat néhány darabja, végül a Krisztus-trilógia. Az érzésre és az érthetőségre való törekvés vezérelte őket, a festőművész életében is megtapasztalt nyomor és a reneszánsz hangulat kettőssége megmutatkozik a kosztümökben is. Utóbbiakon szerepe van az ecsetvonásnak, hogy még inkább hangsúlyossá váljék, festmény tükörképét látjuk – ismertette Cristina Breteanu jelmeztervező, aki szintén dolgozott már korábban a Háromszék Táncegyüttessel.
Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház irányítójának hozzájárulása az előadáshoz igen nagy nyereség, mivel Munkácsy aradi műhelybéli életét, szenvedéseit jól ismeri, otthona falát a trilógia egy darabja díszíti, ízig-vérig kötődik a festőművészhez, és Farkas Tamással több alkalommal készítettek sikeres produkciót. Szerinte attól, hogy valaki reneszánsz ruhát/jelmezt visel, a 21. század gondolat- és érzésvilága uralja őt, és képes is ezt átadni, ezáltal tudnak az előadással üzenni a mának. Farkas Tamás példaként említette az Ásító inas című festményből ihletett jelenetet, melyben a világon több százmillió gyermek kizsákmányolására hívják fel a figyelmet. Vajon a többi jelenet is ennyire időszerű?
Az Ecce Homo nem születhetett volna meg Farkas Ágnes táncmester, koreográfusasszisztens, Fazakas Levente zseniális zeneszerzői munkája, a Tiberius String Quartet, ismert helyi zenészek, Dresch Mihály nemzetközileg elismert magyarországi dzsesszmuzsikus, a stúdió-utómunkát végzők, a Heveder zenekar, Izsák Előd projekcióalkotó nélkül, de a társulat és minden munkatársa nagyszerűen közreműködött az előadás létrehozásában – hangsúlyozta Farkas Tamás. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a Munkácsy-képek jogtulajdonosai, a Debreceni Déri Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és Pákh Imre magángyűjtő ingyen engedélyezték a műtárgyfotók használatát az előadáshoz.
A bemutató és az utána következő előadások nagyon fontosak, de az eddig vezető útnak talán ennél is nagyobb a jelentősége, mert igazán ezekből építkeznek mindannyian – mondotta Farkas Tamás.
