Simó Márton könyvének bemutatója SepsiszentgyörgyönEgy mű keletkezéstörténete

2024. január 29., hétfő, Közélet

A magyar kultúra napjának közelében, annak apropóján csütörtök délután Simó Márton székelyudvarhelyi író volt a Bod Péter Megyei Könyvtár meghívottja, aki tavaly megjelent, A boldogabb ember című regényét – melyből lapunkban sorozatban közöltünk részleteket – hozta el a sepsiszentgyörgyi közönségnek.

  • Lövétei Lázár László és Simó Márton. Albert Levente felvétele
    Lövétei Lázár László és Simó Márton. Albert Levente felvétele

Felhív a hősöm – akkor még nem tudtam, hogy a hősöm lesz –, hogy beszélgessünk. És addig beszélgettünk, hogy jól megbarátkoztunk – válaszolta Simó Márton beszélgetőtársa, Lövétei Lázár László költő felvezetése után feltett kérdésére, és a hosszú bevezetőre szükség is volt, hiszen abból derült ki, hogyan keletkezett a regény. Simó Márton hőse, Jobb Gyurka ugyanis – nagyjából – egy valós ember, Lövétei Lázár László falubelije és gyerekkori ismerőse, és hogy elmondja egy írástudónak a szerinte tanulságos élettörténetét, előbb őt kereste meg. Lövétei azonban Simó Mártonhoz irányította – így került sor a bekezdés elején leírt telefonbeszélgetésre, s annak következménye lett aztán a regény.

Mint Simó Márton elmondta, a könyv megírásakor követte Móricz Zsigmondnak A boldog ember című regényében alkalmazott módszerét, harminc beszélgetést írt le az általa Jobb Gyurkának elnevezett Demeter „Juci” Marcival, a fejezeteket fűszerezte kortárs költők idézeteivel, így próbálván megerősíteni a történeteket. A könyv azonban nem csak Jobb Gyurka élettörténetét eleveníti meg, mások történeteit is beépítette, amik – véli a szerző – univerzálissá teszik hősét, illetve vendégszövegként az alulfizetett író sorsa is megjelenik a regényben. Jobb Gyurka életét egyébként példaértékűnek tartja, a falu – Lövéte – legszegényebb családjából származó ember szívós munkával, a kudarcokon mindig túllépve sikeres vállalkozóvá küzdötte fel magát, sikerének kulcsát pedig az idő optimális kihasználásában határozza meg: gyári munkásként délután gazdálkodott, magyarországi vendégmunkásként szabad idejét nem a kocsmában töltötte, hanem fusizott. Amúgy a regény nem követi napjainkig Jobb Gyurka élettörténetét, csupán Magyarországra kerüléséig, mondta el a szerző, megemlítve, valószínűleg lesz oral history műfajban megírt könyv is a Demeter „Juci”  Marci életéből.

A rendezvénynek a Plugor Sándor Művészeti Líceum Time for Flute fuvolatriója által előadott zenei betét adta meg a keretet, a Császár Katalin tanár és Sebestyén-Lázár Kata, Ivanitzki Krisztina diákok által előadott Fuvolatrió (Zempléni László szerzeménye) sajátossá tette a könyvbemutató hangulatát.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint ki lenne a legjobb államelnök Romániában?











eredmények
szavazatok száma 285
szavazógép
2024-01-29: Közélet - Fekete Réka:

Diótörő – mesebalett száz szereplővel (Művészeti népiskola)

Az álomban minden lehetséges – ezt használta ki Cseke Ágnes és Tüzes Csilla, a sepsiszentgyörgyi Művészeti Népiskola két balettoktatója, akik E. T. A. Hoffmann Diótörő és az egérkirály című meséje nyomán Pjotr Iljics Csajkovszkij világhírű Diótörő alkotását viszik színre három nap alatt hat alkalommal. A bemutatót kedden tartják a Tamási Áron Színházban.
2024-01-29: Közélet - Bartos Lóránt:

Egyelőre csak a kiscicákat gyűjtik be (Kézdivásárhely)

Új szolgáltatással bővült tavaly a szentkatolnai úton lévő kutyamenhely, ott működik a Lénárd cicamenhely is, bár még nem indult be teljes gőzzel. Elsősorban az útra kitett, az anyjukat elveszítő kiscicákat viszik be, de terveik szerint a közeljövőben a nagyobb példányokat is fogadják.