Hatszáz iskolaelhagyó gyermek, fiatal és hatvannégy év alatti felnőtt részvételével zárult a 2021 októberében indított REAL – nyitott iskola minden korosztálynak elnevezésű, Kovászna és Hargita megye hátrányos helyzetű közösségeit érintő program – ismertették múlt heti tájékoztatójukon a projektfelelősök. Háromszéken százhetvenen fejezték be korábban megkezdett elemi tagozatos tanulmányaikat és negyvennégyen a kötelező tíz osztályt, akik közül harmincnyolcan szakmai képesítést is szereztek.
A két megye tanfelügyelősége és a csíkszeredai Apáczai Csere János, valamint a sepsiszentgyörgyi Csutak Vilmos Pedagógusok Háza partnerségében lebonyolított programban tizenkilenc iskola vett részt, köztük kilenc háromszéki. A sepsiszentgyörgyi Ady Endre, Néri Szent Fülöp és Gödri Ferenc Általános Iskolában, valamint a sepsikőröspataki, nagyborosnyói, gelencei, zabolai, uzoni és bodzafordulói nyolcosztályos iskolában tartott tanórák mellett a résztvevők különböző műhelyfoglalkozásokon sajátítottak el gyakorlati ismereteket, főztek, festettek, dísztárgyakat készítettek, versenyeken mérték össze tudásukat, és a kitartóbbak elérték, amiért jelentkeztek, vagyis befejezték a négy elemi osztályt, mások a kötelező tízet. Előbbiek számára az írás, olvasás elsajátítása volt a cél, a gimnáziumi osztályok diákjai – korosztálytól függetlenül – fontosnak tartották, hogy eljussanak a kötelező tíz osztály végére, remélve, hogy ez segíti majd őket állást találni. A program részeként több mint ötszáz pedagógust képeztek ki a két megyében a második esély oktatásra, a tevékenységeken és a résztvevők motivációjának fenntartásában tanácsadók segítettek.
Az európai uniós alapokból finanszírozott program eredményeit ismertető sajtótájékoztatón Kiss Imre megyei főtanfelügyelő és Bokor Attila speciális oktatásért felelős szakfelügyelő elmondta, a szülők közül többen gyermekeikkel együtt vettek részt az oktatásban, a felnőttek egy része munkaideje után érkezett az órákra, és érezhető volt, hogy nem csupán az ötszáz lejes támogatás, a tanfelszerelésre, ruházatra, higiéniai felszerelésekre fordítható összegek csábították őket, hanem pótolni szerették volna, amit a megfelelő életkorban nem tudtak befejezni.