Az izraeli televíziónak adott nyilatkozatában a kormányfő leszögezte: Izrael egészen addig nem vet véget a gázai háborúnak, amíg minden célját el nem érte. „Ez a Hamász megsemmisítését és a túszok hazahozatalát jelenti, továbbá annak biztosítását, hogy Gáza többé nem jelent fenyegetést Izraelre nézve” – húzta alá. „Nem fogjuk terroristák ezreit elengedi” – tette hozzá, az izraeli börtönökben lévő palesztinokra utalva.

A miniszterelnök megjegyzései annak kapcsán hangzottak el, hogy a Hamász közölte, tanulmányozza egy esetleges túszalkura és tűzszünetre vonatkozó javaslatát, de az izraeli erők teljes kivonulását akarja Gázából. A tervezet szerint a polgári túszok szabadon bocsátásának első szakaszára egy hathetes szünet alatt kerülne sor, és minden egyes Gázából visszaadott polgári túsz után három, Izrael által fogva tartott palesztin foglyot engednének szabadon. Az izraeli hadsereg katonái esetében ez az arány várhatóan emelkedik, és a későbbi szakaszokban a hat héten túl hosszabb szünet is lehetséges.

A javaslat Izrael, a Hamász, Katar és Egyiptom különböző javaslatainak, valamint az Egyesült Államok további elképzeléseinek ötvözete. A javaslatok a szünet időtartamát és a foglyok és túszok cseréjének arányát illetően különböztek.

Az izraeli hadsereg vezérkari főnöke közben kijelentette, nem engedi, hogy a kórházak „a terrorizmus fedezékévé” váljanak, miután izraeli és palesztin tisztségviselők szerint különleges titkos erők behatoltak a megszállt ciszjordániai Dzsenín városában lévő Ibn Szína kórházba és megöltek három palesztin férfit.

Herci Halevi, a védelmi erők vezérkari főnöke azt állította, hogy az érintettek egy olyan terrorista sejtben vettek részt, amely „súlyos támadást” tervezett végrehajtani izraeli civilek ellen. „Nem akarjuk a kórházakat csatatérré változtatni” – mondta Halevi. „De még inkább eltökéltek vagyunk abban, hogy nem engedjük, a kórházak Gázában, Júdeában és Szamáriában, Libanonban, a föld felett vagy a kórházak alatti alagútaknákban és alagutakban olyan helyekké váljanak, amelyek fedezéket nyújtanak a terrorizmusnak, és amelyek lehetővé teszik a terroristák számára, hogy fegyvereket rejtsenek el, pihenjenek, hogy támadást hajtsanak végre” – mutatott rá.

Eközben az amerikai ENSZ-nagykövet kedden reagálva a segélyszervezet munkatársainak terrorizmusban való érintettségéről szóló vitára leszögezte: az Egyesült Államok gyökeres változásokat szeretne látni az ENSZ palesztinokat segélyező ügynökségénél (UNRWA), mielőtt további támogatást folyósít. Linda Thomas-Greenfield azt követően nyilatkozott, hogy kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsa aggodalmának adott hangot a humanitárius helyzet romlása miatt a Gázai övezetben.

Az izraeli hírszerzés múlt héten közölt információi szerint az ENSZ Gázai övezetben működő segélyszervezetének 12 tagja vett részt közvetlenül a Hamász Izrael elleni terrortámadásában 2023. október 7-én. Az izraeli dokumentum azt is feltételezi, hogy a segélyszervezet összesen 190 tagja egyben a Hamász vagy az Iszlám Dzsihád radikális palesztin szervezeteknek is tagja.

Az Egyesült Államok mellett többek között Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Japán és Kanada hozott ilyen értelmű döntést. Néhány állam közölte, hogy az UNRWA-nál zajló vizsgálat idején is folytatja a gázai palesztinok segélyezését, így Norvégia, Törökország, Írország, valamint szervezetként az Európai Unió is így döntött.