A Háromszék Táncegyüttes legújabb előadásaMunkácsy közelében

2024. február 9., péntek, Kultúra

Milyen valóságra vágyunk? Arra, amit ismerünk, vagy ami megérint egy letűnt korból, netán egy képzelt világba röpít? Bárhogy legyen, végül mégis az a fontos, melyikben érezzük jól magunkat. A sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes Farkas Tamás és Tapasztó Ernő rendezte Ecce homo előadása a Munkácsy Mihály által átélt, megfestett valóságból, a keresztény gyökerekből, a jelenkor emberének vívódásaiból és a tökéletesnek hitt igazságból merítkezik. A száznyolcvan éve született festőóriás közelében mindez lehetséges.

  • Íme az ember – jelenetek a Háromszék Táncegyüttes előadásából. Kátai Jocó felvételei
    Íme az ember – jelenetek a Háromszék Táncegyüttes előadásából. Kátai Jocó felvételei

Kiss Albert Adorján egy dobogószerű díszletelemen áll és csattogtat az ostorával. Mintha Jézust ostorozná megfeszítése előtt. De mégsem. Megjelenik a színen az inas (Portik-Cseres Norbert), bár nagyon gyors mozgású, az ostor még jobban figyelmezteti, ő itt mit sem számít, a munka mindennél előbbre való. Elkészíti saját ágyát, és szinte beleájul a fáradtságtól. A helyzet nem ismeretlen. Ő Munkácsy Ásító inasa. A tárogató és a fuhun hangja (Dresch Mihály) tökéletesen kiegészíti, olykor helyettesíti, amire a kimerült inas már képtelen.

A kiszolgáltatottság folytatódik, de itt nem azonosulunk az elítélttel, mert a betyárból (?) lett bűnözővel nem tudunk együtt érezni, ráadásul vadsága némileg visszataszító. Mindez indokolt, de a kivetített videón látható állatszerű zabálás kizökkent a helyzet drámaiságából. Talán a rendező az elítélt utolsóvacsora-érzését kívánta érzékeltetni vele? Fölösleges, ráadásul a Siralomház többi szereplőjének lassított mozdulatai tökéletesen kifejezik a helyzetet. Melles Endre dinamikus, majd magába roskadó alakítása bőven elegendő lenne.

A következő jelenetben kisgyermek figyeli a Köpülő asszonyt (Gere Gabriella), amint egyre gyorsabban és gyorsabban köpül. Gardon ritmusa szabja meg a mozdulatokat, nincs megállás. Nagyon szép a párhuzam a kivetítőn látható életszerű képpel, az idős asszony kezén a ráncok már jó sok barázdát mutatnak. E kettős életképből indul az átmenet a következő jelenetbe, egy másik Munkácsy-alkotás felé. Az erdő varázsa, a lányok önfeledt tánca lírai hangulatot teremt, olyannyira, hogy még az sem tűnik a sors kegyetlenségének, amikor a törékeny Rőzsehordó (Ádám Júlia) átalvetőjét roskadásik rakják.

 

 

A második tematikus egységbe Both Eszter, Drimba Máté, Fülöp Zoltán József reneszánsz hangulatú jelenete vezeti át a nézőt. Míg az első négy tételben inkább népzenei témákat dolgozott fel Fazakas Levente, az előadás zenei szerkesztője, szerzője, Munkácsy Balladájához szalonzenét választott, amelybe egy kis fondorlattal széki lassút is becsempészett, amelynek a hangzásvilágát az adott korhoz és helyhez igazította. Fazakas Levente nem csak ezt az összeillesztést próbálta ki először, hanem első alkalommal szerzett zenét zongorára. A Liszt Ferenc portréjához írt zongoraműben a Liszt-rapszódiát egy mezőkölpényi verbunkra alkalmazta, de nem kellett verbunkot táncolni ahhoz, hogy a zene említett kettős lüktetését érzékeltesse. Márton Csaba Liszt-alakítása lenyűgözött dinamikájával, szinte láthatóvá tette a zenét, olyannyira, hogy az sem lett volna meglepetés, ha megszólal Szőke Zsuzsi zongorát szimbolizáló díszlete.

A második tematikus egység utolsó jelenetében a Mozart halála című Munkácsy-alkotás elevenedik meg. Mozart (Melles Endre) ül a karosszékben, szinte betakarják a kottatartók, majd a körülötte lévők lebontják ezt a szimbolikus építményt, és a karmester kirobbanó erővel vezényel. Részletet hallunk a Requiemből szonátával ötvözve. Itt meg kell említeni a négy énekes – Lőfi Gellért, Gáspár Csaba, Kerezsi Csanád és Fazakas Levente –, valamint a Tiberius String Quartet teljesítményét, utóbbi több helyi zenésszel és a Heveder zenekarral együtt játssza az előadás minden hangszeres zenedarabját. A nyughatatlan Mozart kóruspróbát tart Ádám Júlia zongorakísérete mellett, mígnem eljön a vég, és ő maga is beáll az égi kórusba.

 

 

Az életképek, a reneszánsz hangulat után az előadás harmadik tematikus egységében, a Munkácsy-trilógiában jelentős szerephez jut a tömeg.  Nem számbelisége miatt, hanem kifejezőereje révén. A színen megjelenik Júdás (Kiss Albert Adorján), aki csalódottan üríti ki a pénznek hitt homokot a tarsolyból. Itt érdemes megjegyezni, az időarányok nem mindenütt oszlanak meg szerencsésen az előadásban, ha valami indokolatlanul aránytalanul hosszú, törést idéz elő, és ettől nem lesz fontosabb az adott jelenet. A történet folytatódik, Jézust (Márton Csaba) Pilátus (Pável Hunor Mihály) elé vezetik. Összekötött kezét Jézus Júdás fejére helyezi, jelezvén, árulását megbocsátja. A Krisztus Pilátus előtt jelenetet követő Ecce Homo – Íme az ember jelenetet a tömeg határozza meg. Látványos az ellentét Jézus tisztasága és a bűnöző Barabás (Melles Endre) vad jelleme között. Az őket pártoló két tábor összecsap, nagy a tét, ki maradjon életben. A tömeg Barabást kiált. Mária (Fazakas Mónika) csendben fiát siratja. Jézus összeácsolja saját keresztfáját és egyedül megy fel a Golgotára.

A tíz Munkácsy-festmény alapján összeállított előadás méltón illeszkedik a Háromszék Táncegyüttes táncszínházi produkciói sorába, rendezői stílusában a klasszikus és a modern ötvözetét látjuk. A Cristi­na Breteanu által tervezett jelmez/ruházat és Izsák Előd kivetített képei, videói még inkább élővé teszik a színpadi látványt, a Munkácsy-képek eredeti műtárgyfotói alapján készült projekciók pedig közelebb viszik a nézőt az alkotásokhoz. Néhol magunkra ismerünk, máshol az elérhetetlen után vágyunk. Éppen ezt az élőszerűséget törték meg időnként az árnyjátékok (nem mindenütt), a színpadi jelenlétről inkább elvonva a figyelmet, mint kiegészítve azt.

Farkas Tamás és Tapasztó Ernő a Háromszék Táncegyüttessel együtt figyelmünket a száznyolcvan éve született Munkácsy Mihály művészetére irányítják, anélkül hogy múzeumhangulatot teremtenének. Valamint azt a gazdagságot jelenítik meg, amely a táncban  – így a néptáncban is – rejlik,  ami által a tánc egyetemes kifejezőművészet.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a december elsejei parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 1529
szavazógép
2024-02-09: Szabadidő - :

A nap fotója

2024-02-09: Kultúra - Iochom István:

Újabb ötven év küszöbén (Csernátoni Haszmann Pál Múzeum)

Ahol a munkát csak abba lehet hagyni
Tavaly kerek évfordulót, alapításának ötvenedik évét ünnepelte a csernátoni Haszmann Pál Múzeum. A mozgalmas 2023-as év programjai, rendezvényei a jubileum jegyében zajlottak, több mint 13 000 érdeklődőt vonzva a múzeumkertbe. Dimény-Haszmann Orsolyát kérdeztük idei terveikről.