– Közönség nélkül a múzeum egy élettelen helyszín lenne elefántcsonttoronyba zárt tudással. Hogy ne így legyen, egész év során a múzeum miliőjébe illő programokkal szólítjuk meg az érdeklődőket. A színes kulturális palettán az egyre szélesedő és egyre magasabb ingerküszöböt elérő programkínálatok között a múzeumok éppen gyűjteményeik által tudnak valami többletet vagy mást kínálni. Annak érdekében, hogy minél inkább látogatóbarát múzeumunk legyen, a csendesebbnek vélt téli napokat is, amikor kevesebb turista fordul meg vidékünkön, folyamatos tervezés, kivitelés, háttérmunka tölti ki kis létszámú, de annál lelkesebb csapatunkkal. Számokkal alátámaszthatóan az utóbbi egy évtizedben sokat változott, átalakult a látogatók összetétele mind nyelvi szempontból, mind származási helyüket illetően. Ezekkel a változásokkal számolva, a jól bejáratott módszerekkel, tapasztalattal végezzük a munkánkat, folyamatosan figyelve, mérlegelve a látogatói visszajelzéseket. Volt, van, mire építkezni, hiszen múzeumunk az öt évtized alatt mindvégig egy lüktető, élő intézmény volt, mely sokban köszönhető annak is, hogy a családunk gyakorlatilag egy térben éli mindennapjait az intézménnyel. Ez egy olyan többlet, ami tőkeként szolgál a munkánk során – osztotta meg lapunkkal évkezdő gondolatait Dimény-Haszmann Orsolya, a múzeumrészleg vezetője.

Mint elmondta, a múzeumpedagógiai évet idén is a Maszkások családi nap nyitja február 10-én. Március 10-én a Beporzók napját szintén családi programként hirdetik meg, a tojásírásra március 18–29. között kerül sor. Idén is lesz gyermeknap közösen Csernáton Polgármesteri Hivatalával és az Ika Ifjúsági Egyesülettel, Csernáton Község Helyi Tanácsának támogatásával, majd júniusban a múzeumok éjszakájával szólítják meg az érdeklődőket. A Csernátoni Népfőiskola a Haszmann Pál Közművelődési Egyesülettel idén is bekapcsolódott az Amőba Alapítványon keresztül a Nemzeti Művelődési Intézet Szakkör programjába, három műhellyel – bútorfestés, nemezelés és baba-mama horgolás – várja szombatonként a helybeli, valamint Sepsiszentgyörgyről és Kézdivásárhelyről érkező „szakkörösöket”. Ez egy olyan tartalmas program, ahol három nemzedék, nagyszülők, szülők, gyermekek alkothatnak, tölthetnek értékes időt együtt. A műhelymunkát Haszmann Gabriella múzeumpedagógus és Dimény-Haszmann Orsolya irányítja. Az elkészült alkotásokból május végén nyitnak kiállítást. Emellett idén is szeretettel várják múzeumpedagógiai tevékenységekre a diákcsoportokat, kérve azok kísérőit, hogy amennyiben a múzeumlátogatás mellé ilyen jellegű tevékenységet is igényelnek, előzetesen egyeztessenek erről a világhálón elérhető telefonszámon.

Idén több kiállítással készülnek, amelyek a népművészet, a képzőművészet, valamint a múzeum gyűjteményei köré épülnek. Elsőként a szakkör zárókiállítását tervezik, majd Székely Géza csernátoni származású kolozsvári képzőművész egyéni tárlatának ad otthont a múzeum főépülete. Ősszel az előző évek kúriasétáihoz kapcsolódóan kúria- és családtörténeti kiállítást nyitnak a múzeum főépületében, a Damokos-kúriában. „Látogatói igényre is válaszolva egy régi adósságunkat szeretnénk törleszteni ezzel a kiállítással, megmutatva azt, hogyan élte egy csernátoni nemesi család a mindennapjait a 19. század végén, 20. század elején. A családtörténeti kiállítást a Damokos családdal közösen készítjük elő” – osztotta meg lapunkkal Dimény-Haszmann Orsolya.

A múzeum nyári programjai közül kiemelte még az alkotótáborokat, ahol múzeumi környezetben lehet hagyományos mesterségeket tanulni, gyakorolni. Évről évre visszatérő vendégeik a szegedi Csergő banda tagjai, akik népi muzsikát hoznak a Jókai-hárs árnyékába. De nyáron ismét várják pécsi barátaikat is, a Míves Mag Műhelyt és a Határokon Túli Magyarságért Alapítvány képviselőit, akikkel közös családos programokat terveznek.

A CseRnátoni BuRRogtató időpontja mindig szeptember harmadik szombatja, idén ez szeptember 21-én lesz. A rendezvényen nemcsak a régi gépek szerelmesei, hanem minden korosztály talál érdekes látnivalót, elfoglaltságot. „Magyarországi gépész barátainkkal, akik Lévay Sándor gyöngyösi vállalkozó, gépgyűjtő révén verbuválódtak immár több mint egy évtizede, töretlen a kapcsolatunk. Ők, kiegészülve környékbeli gépész barátokkal, szabadidejüket szentelik a gépeink karbantartására, önzetlenül segítik munkánkat, szavatolva évről évre a rendezvény sikerességét. És ha már szeptember, akkor meg kell említeni még a BuRRogtató előtt, szeptember első hétvégéjén sorra kerülő katona- és huszárdal-találkozót is, mely a község kiemelt rendezvénye, és örömmel ad neki otthont a múzeum” – mondta a muzeológus.

A múzeum gyűjteménye kinőtte a rendelkezésére álló teret, így bővítésen, építkezésen is gondolkoznak a közeljövőben. Raktáron két székely ház, a szentkatolnai Kondrát-ház és egy felsőcsernátoni, melyet a Kézdivásárhelyen élő örökösök adományoztak a múzeumnak, és egy csernátoni csűr is várja, hogy felépüljön és birtokba vegyék. Mindhárom épület esetében jelentős anyagi ráfordítás szükséges, hiszen pótolni kell hiányzó, elkorhadt gerendákat, és egyebek mellett új tetőszerkezetet kell készíteni. Ezenkívül égető kérdés egy korszerű raktárépület, ahol 21. századi körülmények között kaphatnának helyet az évtizedek alatt összegyűlt értékes, muzeális tárgyak.  

– Mindezen programokat, terveket úgy tudjuk megvalósítani, hogy sok önzetlen ember, önkéntesek, vállalkozók, barátok segítenek anyagi támogatással, de tényleges munkával is a kivitelezésben. Ezért örökké hálásak vagyunk, erőt ad a mindennapokhoz. Anyaintézményünk, a Székely Nemzeti Múzeum fenntartó intézményünkkel, Kovászna Megye Tanácsával együtt mindig biztos háttér. Ezeken túl pedig pályázati forrásokat is mozgósítunk (Bethlen Gábor Alap, Csoóri Sándor Alap, Csernáton Község Helyi Tanácsa) a programok, rendezvények gördülékeny létrejöttének érdekében – összegezett Dimény-Haszmann Orsolya, aki munkatársaival együtt 2024-ben is nyitott kapukkal várja az érdeklődő látogatókat.