A magyar önazonosságot az anyanyelv továbbadásával lehet csak megőrizni, de az is rendkívül fontos, hogy a közösségi képviselet is mindenkor biztosított legyen – hangoztatta Szili Katalin vasárnap Egriben, a Szatmár megyei település nagy szülötte, Csűry Bálint magyar nyelvész és nyelvjáráskutató születésének, illetve halálának évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.
A miniszterelnöki főtanácsadó köszönetet mondott az egrieknek, amiért iskolájukat a település szülöttéről, a magyar dialektológia egyik úttörőjének számító, tudományos pályafutását Kolozsváron és Debrecenben kiteljesítő nyelvészről nevezték el, ezáltal is elősegítve, hogy a felnövekvő nemzedék megismerje munkásságát, „azt az összetartó erőt, amit a nyelv jelent a magyar identitás megőrzésében”. Kiemelte, hogy a 2011-ben megalkotott új magyar alkotmány is az önazonosság megőrzését helyezi előtérbe. Megállapította: Csűry Bálint nemcsak szülőföldje, a Szamoshát, hanem a Csángóföld nyelvjárásait is kutatta, az egész nemzet tudósa volt, aki olyan értékkel gazdagította a magyar nemzetet, ami nélkül sem a hagyományőrzés, sem a nyelvőrzés nem lehetséges. Szili Katalin úgy értékelte: a trianoni békediktátumot a Magyar Népnyelvkutató Intézetet alapító igazgatójaként átélő Csűry Bálint is azt tartaná ma a legfontosabbnak, hogy a magyarság jövője biztosított legyen. Ehhez szerinte arra van szükség, hogy Brüsszelben, Bukarestben és mindenütt, ahol magyarokat érintő döntés születik, ott legyenek a közösség képviselői. Hozzátette: fontos, hogy a választott képviselők hozzájáruljanak a Románia és Magyarország, a két nép közötti párbeszédhez, a harmónia és békesség távlatos megteremtéséhez.
Pataki Csaba Szatmár megyei tanácselnök megerősítette: Csűry Bálint személyében olyan nyelvész emléke előtt tisztelegnek, aki a megmaradás legfontosabb eszközének, a nyelvnek a megőrzésében segítette honfitársait. Másfelől fontosnak nevezte a magyar közösségek közötti kapcsolatok infrastrukturális feltételeinek megteremtését, utak építését, közös projektek megvalósítását, amihez arra van szükség, hogy a magyarság képviselői részt vegyenek a döntésekben.
A megemlékezés az egri református templomban Csűry István nyugalmazott püspök igehirdetésével kezdődött, majd a Csűry Bálint-szülőházon elhelyezett emléktábla megkoszorúzásával és az iskola diákjainak alkalmi műsorával folytatódott. Az 1886. február 13-án született és 1942-ben ugyanezen a napon elhunyt Csűry Bálint emlékét szobor is őrzi szülőfalujának róla elnevezett iskolája előtt. A Hrenyu Péter iskolaigazgató által kezdeményezett megemlékezés a nyelvész szobrának megkoszorúzásával ért véget.
A Csűry Bálint Általános Iskolában kizárólag magyar tagozat működik, mintegy száz diákkal. Két óvodás csoportjuk van: az egyik csoportba 12, a másikba pedig 16 gyerek jár. Egriben a legutóbbi népszámláláson 940-en vallották magukat magyarnak.
