WIL. A februárt ismét egy bomba filmmel indította a Netflix. Streaming-csatorna státusára jól odafigyelve, egy olyan könyv filmváltozatával rukkolt elő, amely hatalmas vitákat váltott ki, és bestseller lett Belgiumban.
Fogalmunk sincs, hogy viselkednénk, ha kitörne egy háború – véli Jeroen Olyslaegers, a legnépszerűbb flamand szerző, aki szerint sokkal nehezebb őszintének lenni, mint gondoljuk. A képmutatás ugyanis elidegeníthetetlen része az emberi természetnek. Erről szól Védőr című regénye is, amelynek főhőse egy fiatal rendőr, aki a nácik által megszállt Antwerpenben próbál túlélni, és hol zsidók rejtegetésében, hol őrjöngő antiszemita razziákban segédkezik.
Ön szerint meg tudjuk mondani egy emberről, hogy viselkedne, ha hirtelen kitörne egy háború? – teszi fel a kérdést a szerző. Csakhogy a bökkenő nem ott van, hogy ne tudnánk, mit kellene tenni. Inkább ott, hogy morális szakadék tátong az elmélet és a gyakorlat, a gondolat és a tett között. Még háború sem kell ahhoz, hogy ebbe a szakadékba belepillantsunk. Nos, a Wil (Védőr) címen forgatott film azóta elkészült és diadalútját járja. A feszültség jelenetről jelenetre érezhető. Végtelen szomorúság, fájdalom, túlélés, válaszút, árulás, kínzás, fájdalom, kegyetlenség, őrület. Egy jó rendezés, szinte néha ott vagy velük. Kiváló alakítások. Kihagyhatatlan!
ARGYLLE: A SZUPERKÉM. Böngészvén a heti moziműsort, a cím láttán hirtelen egy gondolat cikázott át az agyamon: csak nem készült el a bűbájos 2003-as magyar animációs film, az Árgyélus királyfi amerikai változata? Két mondat után rájöttem, hogy nem! Csak egy áthallásos cím, a véletlen műve. Az amerikai filmben Argylle a szuperkém neve, akinek az a küldetése, hogy leleplezzen egy globális kémszindikátust, s állandóan menekülve, a fél világot bejárva mindig egy lépéssel a gyilkosok előtt maradjon. Az ilyen rohanásos akcióhalmaz helyett bevallom, jobban örvendtem volna Árgyélus királyfi és Tündér Ilona küzdelmes szerelmi történetének, tündérekké változó madarakkal, csodasípokkal, varázsbocskorral, varázsostorral, köpönyeggel, s a végére az igazi csodával, a szerelmesek egymásra találásával. Mintha közelebb állnának hozzánk az efféle mesék…
KOJOT NÉGY LELKE. A filmhez a rendező az indiánjáték magyarországi szülőatyja, Cseh Tamás által 2006-ban felmondott indián meséket vette alapul. A Kojot négy lelke 100 alkotó több mint ötévnyi munkájának eredménye. Ebben az évben az Annecy-ban és Sanghajban díjazott animációt küldte az Oscar-versenybe Magyarország. Az elismert animációs rendező, Gauder Áron (Annecy Cristal-díj) rendezésében készült Four Souls of Coyote az indiánok teremtésmítoszának eposzi kalandmeséje. A film a világegyetem teremtésének egyedi újramondásán keresztül rávilágít arra, hogy egyre sürgetőbb szükség van arra, hogy harmóniában éljünk a környezettel, mielőtt túl késő lenne, és elpusztítanánk a Földet.
SZEGÉNY PÁRÁK. A Budapesten forgatott, 11 Oscar-jelölést begyűjtő Szegény párák a görög Jórgosz Lánthimosz eddigi legelborultabb és legviccesebb filmje, hamisíthatatlan sci-fi. Egy fiatal nőt, Bella Baxtert (Emma Stone) a furcsa tudós, dr. Godwin Baxter (Willem Dafoe) visszahozza az életbe. Baxter vezetésével Bella útra kel, hogy felfedezze az őt körülvevő világot és önmagát. Megismerkedik Duncan Wedderburnnel (Mark Ruffalo), egy ügyvéddel, aki megmutatja neki a tudományon túli világot, és csatlakozik hozzá egy több kontinensen átívelő vad kalandban. A Szegény párák sajátos felnövéstörténet, amelyben a hősnő rövid idő leforgása alatt, sűrítve tapasztalja meg az emberi eszmélés különböző stációit. A látnoki erejű rendezőnek, Jórgosz Lánthimosznak korábban már olyan átütő alkotásokat köszönhettünk, mint az Egy szent szarvas meggyilkolása és A kedvenc.
ÉRDEKVÉDELMI TERÜLET. Ez kapta meg 2023-ban a Los Angeles-i Filmkritikusok Szövetségének díját a legjobb film, a legjobb rendezés és a legjobb zene kategóriában, aztán következett a Cannes-i Filmfesztivál nagydíja. Ennek folytatásaként öt kategóriában jelölték az Európai Filmdíjra: legjobb európai film, legjobb rendező, legjobb színésznő, legjobb színész és legjobb forgatókönyvíró. Nemrég Alfonso Cuarón mexikói filmrendező is az „évszázad legfontosabb filmjének” nevezte, mind mozgóképes megközelítése, mind témájának összetettsége szempontjából. A téma a holokauszt egyik igaz története: Rudolf Höss, Auschwitz parancsnoka feleségével, Hedwiggel együtt megpróbál ideális életet teremteni családjuk számára a koncentrációs tábor közelében lévő rezidencián. A Martin Amis brit író 2014-es regényéből adaptált film elnyerte a cannes-i fesztivál nagydíját.
Dancs Árpád
