Az elnök felidézte, hogy valamivel több, mint egy évtizeddel ezelőtt merült fel az, hogy a vidéki önkormányzatoknak az életminőség javítását, illetve közösségépítést illetően vannak olyan kisebb értékű beruházásai, melyekre sem uniós, sem kormánytámogatást nem tudnak szerezni, csak önerőből pedig nem tudják megoldani. Az egyeztetések nyomán indították el azokat a programokat, melyek keretében ezekre a célokra résztámogatást nyújtanak, egész pontosan a megyei önkormányzat felét vállalja a költségeknek, a másik részt a helyinek kell hozzátennie. Összesen 12 ilyen program indult eddig, melyek keretében vidéki kultúrházak, iskolák, sportlétesítmények, orvosi rendelők, könyvtárak, ifjúsági terek, tűzoltószertárak, játszóterek felújítását és felszerelését támogatták. Ezekhez jön még hozzá az első iskolatáska és az after school program. Ezek kivétel nélkül pályázati alapon működnek. Tamás Sándor azt is elmondta, hogy tíz év alatt mintegy hárommillió eurót költöttek a vidékfejlesztési programokra.

Idén, az önkormányzati igényekhez igazítva, a listát további hárommal bővítik. Vidéki fogászati rendelőkre, emellett állatorvosi rendelők korszerűsítésére és felszerelésére biztosítanak társfinanszírozást, harmadikként a melegétel-programhoz nyújtanak többletsegítséget. Noha a megyében 19 iskolában működik ez a program, 4763 diák a haszonélvezője, de 17 vidéki tanintézet (Sepsiszentgyörgy és Málnás kivételével) nem rendelkezik olyan helyiséggel, melyben fel tudnák szolgálni az ebédet. Ezért idei harmadik új programjukkal étkezdék kialakításához szeretnének támogatást nyújtani. Mindhárom program esetében ugyanazok a szabályok, mint az eddigieknél, azaz a megyei és a helyi önkormányzat fele-fele arányban járul hozzá a költségekhez. A rendelőket és az étkezdét olyan ingatlanokban lehet kialakítani, amelyek az önkormányzat tulajdonát képezik.