A jól előkészített, dinamikusan pörgő tavaszi közgyűlés Bálint Lajos Lóránt elnök, Molnár Szilárd ügyvezető elnök és Tóth Zsejke Réka mozgalmi vezető irányításával zajlott. A rendezvényen részt vett Kerekes László segédpüspök is Gyulafehérvárról, aki bemutatta a 96-os számú Pongrácz Szent István Cserkészcsapatot. A szövetségben kilenc körzetben – Csík, Enyed, Észak-Erdély, Gyergyó, Háromszék, Kolozsvár, Maros, Szilágy és Udvarhely – működnek csapatok.
 

Háromszék körzet

Háromszék körzetben Székely István a körzetvezető, Györgyjakab Tímea a körzeti ügyvezető és Csucsi Csanád a körzeti mozgalmi vezető. A körzetvezető beszámolt a háromszéki aktív csapatokról: 14. sz. Dr. Kovács Sándor (Sepsiszentgyörgy), 34. sz. Gábor Áron (Kézdivásárhely), 40. sz. Szent György (Sepsiszentgyörgy), 59. sz. Zajzoni Rab István (Négyfalu), 105. sz. Szemlér Ferenc (Brassó), 109. sz. Havadtőy Sándor (Kovászna), 115. sz. Bölöni Farkas Sándor (Sepsiszentgyörgy), 123. sz. Kun Kocsárd (Ozsdola), 141. sz. Nagyboldogasszony (Gelence) és Sanctus Nicolaus (Bereck) cserkészcsapat.

Az elmúlt évben megszervezték a Bi-Pi-megemlékezést, a fogadalom- és ígéretújítást, tábort, a közös szüreti mulatságot és farsangot. Brassóban Szőcs József cserkész, becenevén Mezítlább működteti a Bazárt, ahonnan be lehet szerezni az egyenruhához szükséges kellékeket, cserkészetről szóló könyveket és különböző cserkésztárgyakat. A rendezvényen elhangzott, hogy idén a csapatok és a körzetek éve lesz, erre fordítanak kiemelt figyelmet.
 

Sepsiszentgyörgy, a hazatérő hely

A csíkmadarasi Bálint Lajos Lóránt szövetségi elnöknek nyolcadik éve szavaztak bizalmat a cserkészvezetők. Így értékelte az egész napos közgyűlés munkáját:

– A közgyűlés jelen pillanatban 53 működő csapatot jegyez, ebből több mint 42 volt jelen. Hála Istennek, van érdeklődés nemcsak a csapat- és a cserkészmunka, hanem maga a szövetségi munka iránt is. Egy nehéz, de eredményes napon vagyunk túl. Istennek hála, jó a csapat, és tegnap este, amikor érkeztem, elhaladtam a Tanulók Klubja előtt, visszaemlékeztem sokéves közgyűléseinkre, amelyeket, Isten nyugtassa, Gaál Sándor bá, akkori szövetségi elnökünk szervezett és mindig szeretettel látott. Sepsiszentgyörgy egy kicsit ilyen hazatérő hely volt nekünk, akik azokban az időkben is vezetőként jártunk közgyűlésekre. Tegnap meg is emlékeztünk erről a többi vezető társsal. A közgyűlés a kollégáknak és a munkacsoportoknak köszönhetően gördülékenyen zajlott. Nincs arra szükségünk, hogy álcázott számokat adjunk elő a cserkésztestvéreknek, vagy éppenséggel bármilyen szervezési résznél kelljen szépítenünk, mert együtt vagyunk, együtt dolgozunk, és a szabályzatunk is ezt mondja: a cserkész egyeneslelkű és feltétlenül igazat mond. Úgyhogy ilyen szinten, hála Istennek, immár nyolc éve, hogy a közgyűléseink nemhogy zökkenőmentesek, hanem mindig sikerül egy kicsi tanulási folyamatot beiktatni, közös fejlődést, közös szórakozást. Örülök, hogy ilyen jól sikerült a közgyűlés és jól működik a cserkészet.

Mit jelent számomra a cserkészet? Engem a cserkészet gyermekkorom óta fogott meg. Elég korán, 11 évesen kezdtem. Akkori papunknak, Szabó Lajos pap bácsinak köszönhetem, aki akkor Csíkmadarason szolgált a cserkészet megalakulásakor. Én mint akkori ministránsa s mint minden lében kanál gyermek lettem neki az egyik cserkésze, akkor tettem fogadalmat. S bár az első kezdeti éveink nagyon nehezen indultak, mert Lajos atyát elhelyezték, az akkori csapatvezetőnk férjhez ment, a jó Isten valamiért adta ezt a hivatástudatot, hogy én cserkészkedni akarok és engem érdekel. Ez a történetem, és azóta folyamatosan keresem a munkát.

Otthon a csapatban kezdtem fiatalon őrsvezetőként. A cserkészetet könyvből tanultuk, mert nem voltak képzett őrsvezetőink, nem volt kapcsolatunk sem. Lajos atya már Szentgyörgyön volt, hozzá jöttünk tanácsokért. Akkor nem volt ilyen mobilos világ, hogy felhívjuk, hanem felültünk a vonatra, megkérdeztük, amit akartunk, hazamentünk és otthon tovább szomorkodtunk, mert nem tudtunk egyről a kettőre vergődni. De akkor megkaptam ezt a löketet, és azóta hála Istennek folyamatosan ég ez a tűz bennem, és hajt, hogy tegyek. És nem a szövetségi munka az, ami megtart a cserkészetnek, hanem mai napig is aktív csapatvezetőként és kiscserkészvezetőként is dolgozom. A szövetségi elnökség csak egy plusz, ami inkább visz, mint hoz, de maga a cserkészet a gyerekekkel, a táborokban, az szép és megtart. Köszönet a családomnak, hogy tudom ezt csinálni, mert ugye a feleségem is cserkész, úgy ismertem meg cserkészként. És köszönet a lányomnak, aki néha nehezen enged el, mert apára van szüksége, most is beteg, de a kötelességet teljesítve most is eljöttem otthonról.
 

A cserkészet szerepe a szórványmagyarságban

A szórványmagyarságban felértékelődik a cserkészet szerepe. Ezt a kanadai cserkészetben megtapasztalta Kerekes László segédpüspök, akinek püspöki címerében is látható a cserkészliliom. Így értékeli a cserkészet megtartó erejét:

– Dél-Erdély egy sajátos világ, hiszen a történelem folyamán a magyarság lassan elszórványosodott. Az identitása megőrzése az egyik legnagyobb kihívás. A magyar cserkészet a végeken éppen ebben próbál segíteni a felnövekvő generációnak. A külföldi cserkészet magyarságmegtartó tevékenysége egy szép példa számunkra. Nagyon sokan már évek óta meghúzták a vészharangot a külföldi magyarság számára, hogy itt a beolvadás és vége a magyarságnak. Azonban napjaink pezsgő cserkésztáborai és a cserkészfoglalkozások bizonyítják, hogy sokan játékosan megőrzik a magyar identitásukat. Amikor a magyar iskola lehetősége nem állt rendelkezésükre, hétvégeken az önkéntesek által plébániákon és parókiákon szervezett vasárnapi iskola és cserkészfoglalkozások alkalmával tanulták és gyakorolták a magyar nyelvet és irodalmat, ezek keretén belül még szavalóversenyt is szerveztek több helyen, ami mutatja az erős magyar identitás kialakulását és megőrzését. Ebben (is) látom a cserkészet fontos szerepét a dél-erdélyi településeken az identitásáért küzdő magyarság körében. Ezért is fontos számunkra, hogy Gyulafehérváron legyen és erősödjön a cserkészet Isten nagyobb dicsőségére és embertársaink javára.
 

Országos cserkészbál

Györgyjakab Tímea körzeti ügyvezető, a 115-ös számú Bölöni Farkas Sándor Cserkészcsapat vezetője vállalta az oroszlánrészt a bál szervezésében, társaival, Szántó Jankával és Sorbán Boglárkával. Az országos bál vándorrendezvény, most először tartották Sepsiszentgyörgyön.

– Az eseményen 165 cserkész vett részt az Erdély-szerte működő csapatokból. Körülbelül negyven cserkészcsapat képviseltette magát, a Sepsiszentgyörgyön működő három házigazda cserkészcsapat mellett. A bálon a 16 év fölötti cserkészek és vezetőik vettek részt, azon fiatalok és felnőttek, akik egész évben önkéntes munkát fektetnek be a gyerekek nevelésébe, akikkel odahaza foglalkoznak. Így a bál egyfajta köszönet is az ő munkájukért, másrészt egy jó nevelési eszköz, megmutatni a fiataloknak, hogy minőségi zene mellett hogyan lehet kulturáltan szórakozni. Az idei bál témája a régi magyar fekete-fehér filmek voltak, és a dress code is megkövetelte a fekete és fehér színű elegáns öltözéket. Ennek fényében a résztvevők szebbnél szebb ruhákban fotózkodtak a vörös szőnyeggel díszített fotósarokban. Ha nevelési célokat nézünk, akkor a fiataljainknak azt mutatjuk meg évről évre, úgy is lehet szórakozni, hogy az elején egy pohár borral koccintunk és ennyi. Attól, hogy bálozunk, ugyanúgy tartjuk magunkat azokhoz az értékekhez, amelyek fontosak nekünk. Meghívottjaink vannak a környékről, akiknek meg szeretnénk köszönni a támogatást, amit akár a csapatainknak, akár a szövetségnek nyújtanak. Azért is köszönjük, mert fel tudjuk hívni a figyelmet, hogy a cserkészet egész éves tevékenység, munka.