Mikor meghallottam, hogy Putyin elnök a világűrt a XXI. század csatamezőjévé akarja alakítani, arra gondoltam, még mindig jobb, mintha a harmadik világháború a Földön zajlana. Korábban voltak olyan elképzeléseim, hogy a csatákat például távirányítással a Holdon lehetne lebonyolítani, és azokat innen a Földről távcsővel vagy teleszkóppal figyelni. Döntőbírók mondanák meg, hogy ki a győztes, bár lehet, hogy az elégedetlenséget szülne, akárcsak a futballbírók tevékenysége, még azután is, hogy a videóbírók akcióba léptek. Az igaz, hogy egy ilyen távháború nem lenne az igazi, mert abban nem lennének emberáldozatok, ami olyan fontos volt a háborúk folyamán és még máig is az. Aztán egy, a Holdon dúló háborút biztosan nem támogatnának a szerelmesek, akik holdfényben szoktak andalogni, (és a kutyák sem), hogy a természetvédőkről ne is beszéljünk, akik egy része azt mondja, hogy igen sok ember él a Földön.
Ezek után arra gondoltam, hogy a sok atomfegyvert legjobb lenne a naprendszeren kívül elsütni, ami ellen viszont biztosan a világegyetem védői tiltakoznának.
Most aztán megtudtam, hogy ha az űrben (aránylag közel a Földhöz) atomtölteteket robbantanak fel, azok a hatósugarukban levő összes műholdat elpusztítják. Az Egyesült Államok szerint, föld körüli pályára juttatva ilyen fegyvereket, súlyos megsértését jelenti a kozmikus térre vonatkozó egyezménynek, amit 1967-ben aláírt a Szovjetunió is, amelynek utódja Oroszország. Az űrfegyverkezés már rég elkezdődött, és vannak olyan rendszerek, amelyek meg tudják célozni a műholdakat, de azok kárt tehetnek saját űreszközökben is.
Ne feledjük, hogy az Egyesült Államoknak is létezett úgynevezett csillagháborús terve, amelyet 41 éve jelentett be Ronald Reagan akkori elnök. „Arra kérem a tudományos világot, amelynek tagjaitól az atomfegyvereket is kaptuk, hogy kimagasló adottságaikat állítsák az emberiség és a béke (?!) szolgálatába, tegyék számunkra lehetővé, hogy ezeket az atomfegyvereket elavultnak és impotensnek tekinthessük” -- mondta Reagan. Jó lenne, ha az atomfegyverek kimennének a divatból (és garanciából). Ha meg is semmisítenék azokat, de hagyományos, klasszikus fegyverekkel is rendesen lehetne gyilkolni, mint ahogy az Ukrajnában is történik.
Voltak, akik azt mondták, a csillagháborús elképzeléseket csak azért találták ki, hogy belekényszerítsék a szovjeteket egy olyan fegyverkezési versenybe, amire nem volt kapacitásuk, és ez segítette a Szovjetunió szétesését. Elképzeltek egy műholdas védelmi rendszert, amikor lézerrel lehet levadászni az ellenség műholdját. Ez amolyan tudományos-fantasztikus elképzelés, ami végül is nem valósult meg, de el lehetett vele gondolatban játszadozni.
A világ hatalmasai most már úgy szórakoznának a fegyverek indítógombjaival, mintha az egész csak egy videójáték lenne. De ha a játékban téved valaki, akkor újra lehet kezdeni. Mindenesetre, egy darabig enyhülés volt a világon (mint nálunk februárban az időjárásban), lebontották a vasfüggönyt is, de most ismét sokan a háború rémével és apokalipszissel fenyegetik az emberiséget. Ez bizony nemcsak minket, földi halandókat foglalkoztat, hanem a világ leggazdagabb embereit is, mivel nekik aztán van mit félteniük, mert mi lesz hatalmas vagyonukkal, ha hirtelen meghalnak és még örökös sem marad utánuk?
Mark Zuckerberg, a Facebook és az Instagaram társasági oldalak tulajdonosa fél négyzetkilométer felületű bunkert építtet a Hawaii szigetek egyikén. Mások is követik példáját, mert mint mondják: „semmi nem fog megmenteni, ha az általános mesterséges intelligencia megbolondul”. Egy kaliforniai bunkerforgalmazó szerint, a megrendelések már 2020-ban a 2019-esekhez képest 500 százalékkal nőttek.
De nem kell nekünk sem búsulnunk, mert Romániában is vannak cégek, amelyek ilyen menedékhelyeket építenek, bár nálunk (még) nem nagy az érdeklődés azok iránt. Egy 16 négyzetméteres csak úgy, üresen, 70 000 euróba kerül.
Általában a nagyvárosi tehetős réteg tagjai vevők ezekre, leginkább üzletemberek vagy építési vállalkozók. Akinek meg nincs pénze, az mindenféle tartalékot próbál felhalmozni, pincékben és kamrákban. Bár most már az emberek, akik túlélték a járványt, megszokták a járványveszélyt is. Lehet, abban reménykednek, hogy egy háborút is túlélnének?
Borítókép: Pixabay.com
