Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökét jelölik köztársasági elnöknek a kormánypártok – jelentette be Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője tegnap Balatonalmádiban, a Fidesz–KDNP kétnapos, kihelyezett frakcióüléséről beszámoló sajtótájékoztatón.
Nagy tekintélyű jogász
„A kormánypártok elfogadták az alapszabály szerint a Fidesz elnöke által tett javaslatot, és dr. Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét javasoljuk köztársasági elnöknek. Azt gondoljuk, hogy az Alkotmánybíróság elnöke a legmegfelelőbb jelölt erre a tisztségre, és ezért belé vetettük a bizalmunkat” – mondta. Kérdésre válaszolva Kocsis Máté hangsúlyozta: az Alkotmánybíróság elnöke nagy tekintélyű és mindenki számára komolyan vehető ember. Sulyok Tamás jelölését a köztársasági elnöki tisztségre a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) is egyhangúlag támogatja – közölte Simicskó István frakcióvezető.
Ügyvéd, alkotmánybíró
Az 1956-os születésű Dr. Sulyok Tamás a szegedi JATE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát 1980-ban. 1982-től 1991-ig jogtanácsos, 1991-től alkotmánybíróvá választásáig ügyvéd volt. 2000 és 2014 között osztrák tiszteletbeli konzul volt. 2005 szeptembere óta meghívott előadóként alkotmányjogot oktatott a Szegedi tudományegyetem jogi karán. 2013-ban PhD fokozatot szerzett, kutatási témája az ügyvédség alkotmányjogi helyzete. Az Országgyűlés 2014 szeptemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává. 2015. április 1-től kezdődően a testület elnökhelyettese. 2016. április 22-től elnökhelyettesként látta el az elnöki jogköröket, 2016. november 22-én az Országgyűlés az Alkotmánybíróság elnökévé választotta.
Eddigi munkája során Sulyok Tamás kevés interjút adott, az egyik ilyenben, az Arsboni folyóiratban megjelent beszélgetésben többek között elmesélte, a nyilas rendszer által üldözött, később emigrációba kényszerült Sulyok Dezső kisgazdapárti országgyűlési képviselő távoli rokona volt apai ágon, így az ő szellemi öröksége, a demokrácia melletti feltétlen kiállás a mai napig meghatározó a számára. „Sajnos soha sem tudtam személyesen megismerni, mivel ő 1947. augusztus 14-én hagyta el Magyarországot, én pedig 1956. március 24-én születtem. A családunk másik ágához tartozó Kuncz Ignác pedig a Kolozsvári Egyetem alkotmányjogi professzora volt. Mindkét oldalon vannak tehát olyan felmenők, akikre büszke lehetek” – fogalmazott akkor.
1980-ban, az egyetem elvégzése után Sulyok fogalmazóként kezdte a pályáját az akkori Szegedi Megyei Bíróságon, és ott tette le a szakvizsgát 1982 júniusában. „A szakvizsga után a megyei bíróság akkori elnöke feltette a kérdést, hogy szeretnék-e büntetőbíró lenni Szentesen? Ennek előfeltétele volna, hogy belépjek a Magyar Szocialista Munkáspártba. Nemet mondtam” – emlékezett vissza a kezdetekre. Hozzátette: „A megyei bíróság elnökének »baráti tanácsára« nemcsak a bíróságot, hanem a megyét is el kellett hagynom”.
Arra pedig, amikor megválasztották alkotmánybírónak, így emlékezett: „Az első gondolatom az volt, hogy az édesapám, aki már több mint egy emberöltő óta halott, büszke lenne rám.” Mint fogalmazott az Arsboninak: „Engem már alkotmánybíróvá választásomkor támogattak az ellenzéki oldalról is. Az alkotmánybírák számára nagyon fontos a legitimáció. A közvetett demokrácia játékszabályai szerint kerültünk ide, de mégis a néptől származtatjuk a küldetésünket.”
Ellenzéki bírálatok
Az ellenzéki pártok bírálták a javaslatot. A Momentum közleményben erősítette meg, hogy nem vesznek részt abban a parlamenti cirkuszban, ahol a Fidesz kiválasztja Orbán Viktor következő golyóstollát”. Az LMP – Magyarország Zöld Pártja közleményben csak annyit írt: az általuk támogatott Hack Pétert alkalmasabbnak tartják a köztársasági elnöki posztra. A Párbeszéd szerint mindegy ki a köztársasági elnök a rendszerben, „Sulyok Tamás felterjesztése is csak bábjáték”.
A Demokratikus Koalíció Sulyok Tamást „egy újabb fideszes pártkatonának” tartja. A DK szerint „Sulyok Tamás és a fideszes alkotmánybírók” minősítették 2019-ben jogszerűnek a Fidesz kétharmados választási győzelmét, mely a párt szerint „választási csalás” volt. Az MSZP közleményében azt írta, a Fidesz Sulyok Tamás személyében „egy látszólag nem a kormánypárthoz kötődő személyt” jelölt köztársasági elnöknek, de szerintük Sulyok eddig az Alkotmánybíróság elnökeként eddig is „mindenben kiszolgálta az Orbán-kormányt”.
A hetedik
Mint ismert, Novák Katalin február 10-én jelentette be, hogy lemond a köztársasági elnöki posztról, miután kiderült: tavaly áprilisban kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatóját fedező K. Endrének. A köztársasági elnök lemondását a tervek szerint már jövő hétfőn, a tavaszi ülésszak első napján elfogadhatja az Országgyűlés. Ettől kezdve harminc napon belül kell megválasztani az új köztársasági elnököt.
A kormánypártoknak megvan a szükséges többsége. Az ellenzéknek valószínűleg nem lesz közös ellenjelöltje, noha az elmúlt hetekben több párt is bedobott egy-egy nevet lehetséges jelöltként: a Mi Hazánk Mozgalom Csath Magdolna közgazdászt, egyetemi tanárt, a Párbeszéd-Zöldek Kaltenbach Jenő jogtudóst, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok volt országgyűlési biztosát, az LMP Hack Péter jogtudóst, az ELTE tanszékvezetőjét, volt országgyűlési képviselőt indítaná.
Sulyok Tamás lehet a rendszerváltás óta Magyarország hetedik köztársasági elnöke. Korábban már volt egy alkotmánybíró államfő: Sólyom László, aki 1990 és 1998 között látta el az Alkotmánybíróság elnöki tisztségét. (Az MTI, a mandiner.hu, az index.hu, a telex.hu nyomán)
