Különleges kezdeményezés indul útjára Kézdivásárhelyen: örömtáncra hívják az időseket. Ízelítőt ebből a Wegener Pro Sanitate Alapítvány szervezésében kétheti rendszerességgel a Vigadó Művelődési Központ színháztermében megtartott Tudástár ingyenes előadás-sorozat szerdai telt házas rendezvénye előtt kaptak az érdeklődők: Kis Emese helytörténész, a Bod Péter Tanítóképző munkatársa előadása előtt ugyanis meglepetésként felfrissítő mozgást és örömtánc-bemutatót tartott a csíkmadarasi Balázs Csilla és csapata.
Balázs Csilla, Cosma István és Kacsó Katinka, a Gyulafehérvári Caritas szakemberei Erdélyből elsőként vettek részt örömtáncoktatói képzésen Budapesten. Ők tehát az örömtáncmozgalom romániai úttörői. Romániában mindeddig sem szeniorörömtánc-oktatói tanfolyam, sem ilyen nevű szolgáltatás nem létezett. Az országban jelenleg a marosvásárhelyi Teréz Anya Idősek Nappali Foglalkoztató Központja és a Csíkmadarasi Többcélú Központ az első olyan szociális intézmény, amelyben örömtáncot is oktatnak.
Ennek a mozgásformának a meghonosítását a céhes városban Kész Ildikó ny. óvodaigazgató kezdeményezte, amit Bakk-Vitális Mária Kinga, a Wegener Pro Sanitate Alapítvány elnöke felkarolt és támogat. A szenior örömtánc a közeljövőben indul be szépkorúak számára a Vigadó Művelődési Központ emeleti dísztermében Voiculescu Kriszta kinetoterapeuta vezetésével, aki elvállalta a hosszú távú oktatást, és részt vesz Budapesten az örömtáncoktatói képzésen.
A szenior örömtáncot Ilse Tutt thüringiai (Németország) néptáncos és táncoktató álmodta meg 1911-ben. A már nyugdíjas Ilse kilencvenéves anyósa kérésére táncdélutánokat szervezett a zenére, ritmusra és mozgásra vágyó szépkorúak számára, ami hamarosan egész Németországban elterjedt. Ilse megismerkedett a dán származású Inger-Merete Gerwiggel, akivel közösen dolgozták ki a szeniortánc módszertanát, és képeztek szeniortánc-oktatókat. Később sportorvosokat és pszichológusokat is bevontak munkájukba, így a módszer rövid időn belül hivatalosan elismertté vált. 1976-ban megalakult a Német Szeniortánc Szövetség, majd sorra a nyugat-európai szövetségek. 1996-ban létrejött a Nemzetközi Szeniortánc Szövetség tizennégy tagországgal, amelyek közt Németország, Svájc, Ausztria, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország, Olaszország, Dánia, Finnország, Norvégia, Svédország, Lettország, sőt, Brazília is szerepel. 2019-től Magyarország is tagja lett a szövetségnek, ott Csirmaz Szilvia honosította meg a szenior örömtáncot, amely jelenleg 150 helységben működik.
A szakirodalom szerint az örömtánc kíméletes mozgásforma, amelyet az érett korosztály számára fejlesztettek ki, és amely igazodik a korosodó szervezet sajátosságaihoz. A koreográfiákban nincsenek akrobatikus elemek, ugrás, gyors forgás, bonyolult lépéskombináció. Olyan körtáncokra, csoportos táncokra kell gondolni, amelyek nem igényelnek sem előzetes tánctudást, sem állandó partnert. A nemek arányától függetlenül, az éppen jelenlévők táncolnak együtt. A szenior örömtánc további sajátossága, hogy a páros táncoknál a koreográfia szerves részeként történnek a partnercserék. A zene változatos stílusú, különböző korokból és kultúrákból. Felcsendülnek klasszikus művek, népzene, régi és új slágerek, keringő, polka, tangó, induló, szving, rock and roll és latin ritmusú dallamok. A leegyszerűsített lépésekben fellelhetők a különböző stílusokra jellemző alapok, így a közösség átélheti valamennyi tánc hangulatát. Léteznek ülve táncolható formák is, amelyek beiktathatók a koreográfiába pihenő gyanánt, így elkerülhető a résztvevők túlterhelése.
„A szenior örömtánc az idősödő szervezethez igazított, kíméletes sporttevékenység és „agytorna”, ami a legújabb kutatások szerint eredményesen késlelteti a demencia és az Alzheimer-kór kialakulását. Mozgássérült, kerekesszékes vagy demenciával sújtott emberek számára kidolgozott formája az ún. ülve táncolás. Azoknak is ideális, és a mi esetünkben főleg azokra gondolunk, akik mozogni szeretnének, viszont a klasszikus testmozgási formákat nem választhatják, és akik a mozgás mellett szívesen eltöltenek egy órát szórakozva, nevetve egy közösségben” – hangsúlyozta Bakk-Vitális Mária Kinga alapítványi elnök.
A szerdai ízelítő sikerét egyébként jelzi, hogy az előadás után máris negyvenen jelentkeztek, hogy részt szeretnének venni a közeljövőben induló szeniorörömtánc-oktatáson.
