Marcel Ciolacu kovásznai látogatása előtt pénteken Marosvásárhelyen, majd szombat délelőtt Maroshévízen és Csíkszeredában vett részt hasonló pártrendezvényeken. A politikus elmondta, nem azért jött Székelyföldre, hogy összeugrassza a helyi közösség különböző etnikumú tagjait, nem akar gyűlöletet szítani azokban a román fiatalokban, akiknek adott esetben magyar etnikumú barátaik vannak, és nem kizárt, hogy magyar etnikumú románokkal fognak házasodni. Ennek ellenére marosvásárhelyi kijelentésével, miszerint „Itt nem lesz semmilyen Székelyföld!”, sikerült megbotránkoztatnia a magyar közvéleményt.

Történelmi lecke Madéfalván

„Székelyföld volt, van és lesz! Erről Marcel Ciolacu miniszterelnök is meggyőződhetett ma, akit a Siculicidium-emlékműnél láttam vendégül” – reagált Ciolacu kijelentésére Tánczos Barna szenátor közösségi oldalán. Az RMDSZ politikusa azzal magyarázta Ciolacu meghívását, hogy a miniszterelnök előző nap Marosvásárhelyen egy toleranciáról szóló beszédében egy „félresikerült mondattal” azt állította, hogy Székelyföld soha nem fog létezni.

Videós üzenetében Tánczos Barna közölte, hogy a miniszterelnökkel szót ejtettek az autonómiáról, amelyet éppen Madéfalván vesztettek el a székelyek. Mint mondta: „A miniszterelnök úr úgy tudja, hogy többet soha nem lesz székely autonómia. Én erre azt mondom, hogy erről 2024-ben, választási évben ne nyissunk vitát, mert ezzel csak a szélsőséges AUR-nak és a Șoșoacă-pártnak segítünk”. Hozzátette, abban maradtak Ciolacuval, hogy folytatják az együttműködést. A volt környezetvédelmi miniszter két könyvet is átadott a román kormányfőnek: egy tankönyvet, valamint egy Székelyföld történelméről szóló román nyelvű kiadványt, amely bizonyítja Székelyföld létezését.

A székelyek a szászoktól és magyaroktól szenvedtek?

A kovásznai Clermont Szálló konferenciatermében tartott pártkonferencián felszólaló Marcel Ciolacu kormányfő az összesereglett párttársai és a jelen lévő újságírók előtt újból kitért a Székelyföldre vonatkozó meglátására. Marosvásárhelyi kijelentését árnyaltabban adta elő, mint mondta: „Székelyföldnek soha, de soha nem lesz autonómiája! Elmagyarázom, hogy miért. Először is, amikor volt autonómiájuk, nem mi, románok adtuk meg nekik. Mi több, nem is mi, románok vettük el tőlük”. Hozzátette: „Nem értem, hol hibázunk, miért harcolunk egymással, tekintve, hogy történelmünk során soha nem harcoltunk a székelyekkel és a székelyek sem harcoltak soha a románokkal. Ha valaha igazságtalanság érte őket, azt vagy a szászoktól, vagy a magyaroktól szenvedték el. Én úgy tudom, hogy együtt harcoltunk Vitéz Mihály zászlója alatt, s talán jobban el kellene magyaráznunk gyermekeinknek a történelmet, mielőtt kövekkel dobálnánk egymást.”

A miniszterelnök értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy „a székelyek gyerekei nem tanulnak románul”. Nem érti, hogy a székelyek gyermekei miért nem tanulnak románul, miért nem próbálnak Románia területén fejlődni szakmailag, és miért kényszerülnek rá lassacskán ezzel a hozzáállással, hogy annak a közösségnek a rabjaivá váljanak, ahol születtek, vagy hogy elmenjenek Magyarországra. „Ezek fájdalmas dolgok, amelyeket mi nem tudunk megváltoztatni, mert a történelmet soha nem tudod megváltoztatni, de valójában együtt, párbeszéd révén jobb jövőt építhetünk, egy olyan jövőt, amely elsősorban a tiszteletre és nem a gyűlöletre épül” – mondta a kormányfő.

Pártpolitikai kérdések

A továbbiakban Marcel Ciolacu inkább pártpolitikai kérdésekkel foglalkozott. A liberálisokkal kötött választási szövetségre utalva rámutatott, hogy a Nemzeti Liberális Párt volt mindenkor hagyományos ellenfele a Szociáldemokrata Pártnak, és fordítva, de valamikor a politikai érettségnek is el kell jönnie. „Az én szemszögemből a kormányzás tekintetében Románia jó irányba halad. Románia pedig csak akkor tud fejlődni, ha megvan a politikai stabilitás. Románia nem fejlődhet káoszban, botrányban és ellenségeskedésben. Ez a politikai érettség pillanata Romániában, elsősorban az ország és a románok érdekét kell szem előtt tartani… Nyilvánvaló, hogy a 2024-es választásokon egyetlen politikai párt sem fogja megszerezni a szavazatok 50 százalékát, de az európai parlamenti választások összevonásával – a helyiekkel – meglátjuk, mit akarnak a románok” – fogalmazott a pártelnök.

Következő napirendként megválasztották a Szociáldemokrata Párt megyei vezetőit és vezetőségi struktúráit. Az elnöki tisztségre elsöprő többséggel az egyetlen jelöltet, Bogdan Barbut, Dobolló község polgármesterét választották.

Maradna magyar prefektus

A pártkonferencia végén tartott sajtótájékoztatón megkérdeztük Marcel Ciolacu miniszterelnöktől:
– Marosvásárhelyen úgy fogalmazott „Nem lesz semmilyen Székelyföld Romániában!”, Kovásznán pedig árnyaltabban fejezte ki magát, azaz pontosította, hogy a Székelyföldnek soha nem lesz autonómiája. Miért?
– Marosvásárhelyen is pontosan az autonómiára gondoltam. De hogy ne legyen helye az értelmezéseknek, Kovásznán tisztáztam a dolgokat: Romániában soha nem lesz a Székelyföldnek autonómiája.
– Sokszor halljuk, hogy a Székelyföld nem létezik. De akár a Mócok földje, Avas vagy Barcaság, ezek a történelmi régiók léteznek, hiába tagadjuk őket…
– Nem tagadtam semmit, csak azt mondtam: sem most, sem a jövőben nem beszélünk autonómiáról. Soha nem adtunk autonómiát Romániában egyetlen régiójának sem, és nem is vettünk el. Amit tehetünk e területen RMDSZ-es parlamenti képviselőtársaimmal közösen az az, hogy építsünk jobb jövőt gyermekeink számára. És ez az, amit tenni akarok.
– Amennyiben megnyerik a választásokat, Kovászna megyében román prefektust neveznek ki?
– Amikor egy megyében több mint 70 százalék a magyar nemzetiségű román, jöjjünk egy olyan prefektussal, aki ellenséges ezzel az etnikummal szemben? Mi változna jobb irányba a közösségedben, ha ezt tenném? Szóval, tisztelem őket, és tisztelni is fogjuk őket. Nem akarok társadalmi válságot okozni.