Tavaszodik. Egyre melegebb időben és egyre több napsütésben van részünk. Feléled a természet. Ilyenkor megmozdul dermedtségéből, fagyosságából az élővilág. Így van ezzel az ember is.
A tavaszi időhöz alkalmazkodva – a téli időszak elmúltával – néhány dolgon változtatunk: megválunk a vastag ruháinktól és előszedjük a tavaszit, többet és hosszabbakat sétálunk, a nappalok hosszával a szabadidős programjaink változatosabbá válnak, otthonainkat felfrissítjük stb.
Ezzel a külső alkalmazkodással párhuzamosan benső, lelki világunkat is megújíthatjuk. Vegyük szemügyre, milyen dolgaink, szokásaink váltak fölöslegessé, melyik az, ami már nem visz előre. Ezektől érdemes megválni, ha már nem szolgálnak, illetve helyükre tudatosan helyezzünk újabb és egészségesebb szokásokat. Önvizsgálattal, önismerettel „kitakaríthatunk” berögzött gondolatainkban is, melyek régi hitrendszereink termékei, helyükre tápláljunk építő és termékeny gondolatokat. Hiszen gondolataink azok, amik szerint cselekszünk, tehát alakítják életünket. Így a jó gondolatok jó cselekedeteket szülnek, és így lesz az életünk is jó.
Érzéseinkkel is ugyanezt tegyük: vizsgáljuk fölül, és a lehúzó, nehéz érzéseket engedjük el. Megbocsátással és szeretettel alakítsuk át olyanokká, melyek felemelnek, könnyebbé tesznek. Így telhetnek napjaink békességgel és könnyedséggel.
Egy másik fontos lépés az, hogy gondolatainkat és érzelmeinket hangoljuk össze, ugyanis ez a két „iránytű” vezet bennünket, és ha köztük diszharmónia van, akkor hol egyik, hol másik szavára hallgatva döntünk, és ez mindenképp az ész vagy a szív kárára, végsősoron önmagunk kárára lesz.
Tehát takarítsunk ki, frissítsünk és újítsunk idejétmúlt dolgaink között, hiszen ahogy a természetben, úgy az életben is áramlás van, ahol semmi nem tart örökké, minden változik, újjá lesz.
Keresztes Erika
bizalmi tanácsadó