A kézdivásárhelyi Gyűjtemények Háza három hónapos időszakos kiállítássorozatának hatodik tárlata nyílt meg péntek délután: Beke Ernő tulajdonos a birtokában lévő magyar, osztrák–magyar és román papírpénzeket állította közszemlére.
Beke Ernő elmondta: az első önálló magyar papírpénzt Tyroler József rézmetsző tervezte, a hivatalosan forintnak nevezett fizetőeszközt a nép Kossuth-bankónak nevezte el, mert minden címleten szerepelt Kossuth Lajos aláírása. Az első kibocsátott címlet a kétforintos volt, Kossuth 1848. augusztus 5-én kelt hirdetménye után került forgalomba. Ezt a bankót itt is meg lehet nézni.
Amikor megszokta volna a nép a Kossuth-bankók használatát (csupán egy évig voltak forgalomban), bekövetkezett a szabadságharc leverése, a Kossuth-bankókat be kellett szolgáltatni, azokat elégették. Ugyanakkor kihirdették, hogy a Kossuth-bankók birtoklásáért börtön jár. „Ekkor jött jól a dédszüleink bibliája, ahová el-el rejtettek egy-egy bankót, a mai régipénz-gyűjtők örömére” – mondotta Beke Ernő.
Elmesélte, a papírpénzek kezdettől napjainkig méretre különböznek, attól függően, hogy milyen értéket képviselnek. Bizonyos időközönként be-bevágott egy válság, háború, ami mind a pénz elértéktelenedéséhez vezetett, pénzbeváltások sorozatát okozva. Ilyen pénzelértéktelenedéseket, pénzhígulást a mi nemzedékünk is többször megélt. Ez az állapot egyeseknek veszteséget, másoknak pedig nyereséget hozott. Itt a nyertesek nem mások, mint a régipénz-gyűjtők lettek. Kézdivásárhelyen és környékén is többen gyűjtik a régi fém- és papírpénzeket.
A gyűjtő arról is beszélt, hogy már gyermekkorában kezdett magyar, osztrák–magyar és román papírpénzeket gyűjteni, később bővült a téma német és orosz bankókkal, amelyek nagyságukkal, változatosságukkal lopták be magukat a szívébe.
A román bankjegyekről szólva Beke Ernő elmondta: 1881. január 19-én nyomtatták az első papírpénzeket, amelyek 20, 100 és 1000 lej névértékűek voltak. A következő román papírpénz 1896-ban jelent meg, majd 1915-ben nyomtattak újabbakat 1 és 2 lej névértékben, melyek a fémpénzek hiányát pótolták. A következő papírpénzek 1929-ben, majd 1937-ben, 1943-ban és 1947-ben készültek.
Az Osztrák–Magyar Monarchia szétesésekor egyik ország sem tudta a pénzhiányt gyorsan pótolni, csak úgy, hogy az akkor forgalomban levő bankókat minden állam lepecsételte. Ilyenek is láthatók a május 30-ig megtekinthető kiállításon.
A következő időszakos kiállítást néhai Jakabos István mérnök, tanár, amatőr fafaragó munkáiból állítják össze, amelynek anyagát a sepsiszentgyörgyi Fülöp László adománya alkotja.
A Gyűjtemények Háza díjmentesen látogatható naponta 8–18 óra között.