A nemzeti össztermék (GDP) csaknem hat százalékát kitevő tavalyi állami beruházási források több mint fele az uniós alapokból, főként az újjápítési alapból (PNRR) származott – állítja Cristian Popa. A Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja szerint Románia uniós tagsága óta 62 milliárd eurót kapott a különböző európai alapokból.
„Az európai alapok többet jelentenek Románia számára egyszerű pénzügyi infúziónál, történelmi, talán egyedülálló lehetőséget a nemzetgazdaság átalakítására, a versenyképesség növelésére, beleértve az infrastruktúra-fejlesztés felgyorsítását is. Ez a tőkeinfúzió lehetőséget kínál Romániának arra, hogy leküzdje a strukturális hiányosságokat, felgyorsítsa a konvergenciát, remélhetőleg az innovációt is, és javítsa helyzetét az egységes európai piacon” – állítja Cristian Popa egyik közösségi oldalán közzétett bejegyzésében, amelyet az economica.net idéz.
2023-ban külső forrásból és a PNRR-ből finanszírozott beruházási kiadások aránya lényegesen magasabb volt, mint a nemzeti forrásból származóaké, vagyis több befektetés valósult meg európai pénzből, mint a hazai forrásokból. Pontosabban a GDP 5,9 százalékára tehető közebruházások 3,6 százalékpontjának megfelelő befektetést az európai alapokból – köztük PNRR-ből – finanszíroztak, és csupán 2,3 százalékpontot tettek ki az állami költségvetésből származó összegek. Mi több, a szakember szerint – és a számok is ezt igazolják – tavaly az európai forrásoknak köszönhetően sikerült elkerülnünk a recessziót.
Ami az idei előrejelzéseket illeti, a pénzügyminisztérium szerint az európai programok által finanszírozott beruházások közel 16 milliárd eurót, vagyis a GDP hozzávetőleg 5 százalékát teszik majd ki. Összességében az elmúlt 17 évben, amióta Románia az Európai Unió tagja, nettó 62 milliárd eurót meghaladó összeg érkezett az országba az uniós költségvetésből.
Cristian Popa szerint azonban az Európai Unióhoz való csatlakozás legfőbb előnye valójában nem a kapott, egyáltalán nem kevés pénz, hanem a csatlakozás előtti és utáni európai csomag, vagyis a gazdasági liberalizmus, a szabadkereskedelem és az egységes európai piachoz való hozzáférés. Ez az összekapcsolódás nyitotta meg az utat a jólét felé – állítja a BNR képviselője.
Ugyanakkor a szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy az uniós források nem kimeríthetetlenek, és az uniós szakpolitikák sem tökéletesek. Ezért az európai forrásokat nagyon okosan kell felhasználni, mert az európai átlaghoz való közelítéssel együtt csökkenni fognak az elérhető összegek is. Az országunkba érkező európai források minden eurója mögött szimbolikusan egy német állampolgár áll, illetve az általa befizetett adó. Csak úgy lehet fenntartani ezt a fejlődési ütemet, ha – a klasszikus példával élve – az érkező támogatásokat horgászbotként és nem készen kifogott halként kezeljük – összegezett Cristian Popa.
