A szélsőségeseknek ugyanis erős parlamenti csoportjuk van, de kevés önkormányzati emberük, és amúgy is rosszul áll a szénájuk: az elmúlt hetekben két kisebb párt (amelyek létezéséről ezúttal értesültünk) mondta fel a szövetséget az AUR-ral, és az aligha segít rajtuk, hogy Victor Ponta volt kormányfő közeledik hozzájuk, hiszen az ő tábora is szinte semmivé olvadt; lépésének inkább az lehet a célja, hogy akár zsarolással is visszakerüljön a szociáldemokraták közé, nyilván a jelenleg betöltött miniszterelnöki tanácsadói tisztségnél magasabb polcra. Valós utánpótlásra Simion inkább a hasonmás-vetélytárs SOS párttól számíthat, ahol a harcos Diana Șoșoacă férjével együtt a bilit is kiöntötte az ablakon, de ez a sok ordináré veszekedés nem használ nekik. Ennek a fejleménynek tapsolhatunk is – ha a voksolás előtt viselik ki magukat, remélhetőleg meglátszik az eredményeiken –, de ha körülnézünk a többi pártnál is, akkor a kép elkeserítő.

Alig három hónap van még hátra az első választásokig, és mindeddig csak az RMDSZ közölte EP-jelöltjeinek nevét; az önkormányzati jelöltekről még csak annyit tudni, hogy a román többségű Szatmárnémeti és Marosvásárhely magyar polgármestereit, illetve Szatmár és Maros megye tanácselnökeit valószínűleg újra benevezik, mert jól teljesítettek, de amúgy mindenhol előválasztásokat tartanak. Ez nem sok, de több, mint amivel a többi román párt előrukkolt mostanáig: a kormánykoalíciót a közös EP-listák összeállítása annyira lefoglalja, hogy még Bukarest főpolgármester-jelöltjét sem nevesítették (a volt és jelenlegi városvezetők saját szakállukra jelentkeztek, szembemenve a liberálisok és szociáldemokraták felől is fújó ellenszéllel), sőt, a liberálisok még azzal sem tudnak mit kezdeni, hogy szociáldemokrata partnerük tucatszám csábítja át a vidéki polgármestereket a rózsás zászló alá.

A jobboldalon tömörülő három kis ellenzéki erő pedig nemigen nyújt alternatívát: Ludovic Orban levitézlett liberális elnök még egyetlen olyan személyiséget sem tudott előrántani a kalapjából, aki az elbizonytalanodott liberális szavazókat vonzaná, Traian Băsescu volt államfő pártocskája, a PMP is inkább csak papíron létezik már. Az USR-nek viszont jócskán van veszíteni valója, hiszen több nagyváros (köztük Brassó és Temesvár) polgármesterét kellene támogatnia a leváltásukra törekvő kormánypártok ellenében, csakhogy e 2020-ban még ígéretes alakulatban is kilépések, kizárások, botrányok követték egymást, és átláthatatlan a döntéshozatal. Az egész jobboldali póluson csak a pártvezetők helyei látszanak biztosnak, ez nekik elég lehet, de az ország szempontjából elszomorító.

Mert nem azt látjuk, hogy ki milyen megoldást kínál a választók szaporodó gondjaira, hanem azt, hogy ki hogyan vadászik jelöltekre vagy mandátumokra.

Borítókép: George Simion kampánykörúton 2020-ban. Fotó: Facebook / George Simion