A húsmarhatenyésztés és -tartás célja a szükséges mennyiségű és minőségű vágómarha és marhahús gazdaságos megtermelése és piacra juttatása. A marhahúsfogyasztás, így a szükséglet is országonként változik. A közelmúltban és jelenleg is a marhahústermelésben a kettős (szimentáli típusú) és a tejhasznosítású fajták meghatározó arányt képviselnek, de a kimondottan húshasznú fajták aránya egyre nagyobb szerepet kap a marhahúsellátásban.
Ugyanis a tehenenkénti átlagos tejtermelés növekedésével a tejhasznú tehenek létszáma csökkenő tendenciát mutat, így ezek hústermelése is csökkenő. A legtöbb országban ezt a kiesést a húshasznú fajták létszámának növelésével próbálják pótolni. Ez a tény a húsmarhatenyésztés jelentőségét növeli, így olyan európai országokban is, ahol ennek nincs hagyománya, az ágazat fellendülésnek indult, a hagyományosan húsmarhatartó országokban pedig igen jelentős nagyságrendet ér el. Például az Egyesült Államokban az összes tehén 77 százaléka, Franciaországban, Nagy-Britanniában pedig 30—40 százaléka hústípusú. Ez az arány viszont nálunk elenyésző, az utóbbi években csak Fogaras és Temesvár környékén létesítettek Limousine és Aberdeen húsfajtájú telepeket, jóllehet például Háromszék természeti adottságai több ezer húshasznú tehén és szaporulata eltartását is lehetővé tenné. Köztudottan a megyében közel 55 000 hektár legelő található, de nem hasznosítjuk megfelelően. Ez a gyepterület pedig évről évre nő, hiszen aki nyitott szemmel jár a megye határában, az könnyen észlelheti, hogy egyre több a megműveletlen, begyepesedett vidék, ahol gyakorlatilag nem termesztenek semmit, így jövedelmet sem hoz.
A növekedés másik oka az unióval kötött mezőgazdasági szerződés lesz, ugyanis a jelenleg országszinten 9,4 millió hektár szántóföldből csak hétmillió hektárra fognak területalapú támogatást kifizetni, ami azt jelenti, hogy a fennmaradó több mint kétmillió hektáron fel kell hagyni a növénytermesztéssel, más rendeltetést kell annak találni. A gyepterületek aránya tehát feltehetően növekszik, ami a legelőre alapozható állattenyésztés ágazatainak, közöttük a húsmarhatenyésztésnek a lehetőségét tovább javítja.
Az ágazat fejlesztési lehetősége mellett szól az is, hogy aránylag sok a kihasználatlan épület, mely az állatok elhelyezését szolgálhatná, ugyanakkor új telelőhely megépítése minimális befektetésből megoldható.
A húsmarhatartás fejlesztése mellett szól a nemzetközi húspiac tendenciája is. Szűkebb szomszédságunkban és az unió piacán jelenleg mintegy 200 000 tonnás marhahúshiány mutatkozik, a helyzet előreláthatólag 2010-ig nem változik. Biztató lehet számunkra az a legújabb széles körű amerikai piackutatás eredménye is, miszerint a világ marhahúsigénye 2020-ra megduplázódik.
Nem örvendetes, de a fejlesztés mellett szól a baromfipiacnak a madárinfluenza-pánik miatti összeomlása is. Az olcsóbb baromfihús ugyanis a marhahúsnak világszerte mindig konkurense volt. Az utóbbi évek ismert állat-egészségügyi problémája, a szarvasmarhák szivacsos agyhártyagyulladása (BSE) viszont, főleg az unió országaiban, az exportkorlátozások miatt a marhahúsfogyasztás csökkenéséhez vezetett. Szerencsére nálunk e betegség nem jelentkezett, így az unió piacán való értékesítésnek nincs ilyen jellegű akadálya.
Mindent összevetve: a húsmarhaágazat fejlesztése környezet-, tájvédelmi és gyephasznosítási, munkaerő-foglalkoztatási, exportbevételi szempontból a közeljövőben előnyös lesz, így fejlesztése minden figyelmet megérdemel.
