Elkezdődött tegnap Bukarestben az Európai Néppárt (EPP) kétnapos kongresszusa, amelyen negyven országból több mint kétezer küldött vesz részt. Jelen van az Európai Bizottság (EB) és az Európai Parlament (EP) elnöke, valamint a politikai családhoz tartozó több állam- és kormányfő, pártelnökök, uniós biztosok.
A Romexpo kiállítási központban zajló kongresszus házigazdája a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az Európai Néppárt.
Az eseményen Ursula von der Leyen 65 éves német politikus, az Európai Bizottság jelenlegi vezetője lesz reflektorfényben, aki az EPP egyedüli jelöltjeként újabb öt évre elnyerheti az EU végrehajtó testületének elnöki tisztségét. Von der Leyen bizottsági elnökjelöltté választása mellett a bukaresti kongresszuson az EPP elfogadja a programját is a június 6–9-i európai parlamenti választásokra.
A program
A kongresszuson felszólaló állam- és kormányfők: Klaus Iohannis román elnök, Petteri Orpo finn miniszterelnök, Luc Frieden luxemburgi miniszterelnök, Ulf Kristersson svéd miniszterelnök, Níkosz Hrisztodulídisz ciprusi miniszterelnök, Karl Nehammer osztrák kancellár, Leo Varadkar ír miniszterelnök, Andrej Plenković horvát miniszterelnök, Donald Tusk lengyel miniszterelnök, Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök és Ingrida Šimonyte litván miniszterelnök.
A tanácskozáson EU-n kívüli európai vezetők, néppárti politikusok is felszólalnak, mint például Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke vagy Viola Amherd svájci államfő.
A kongresszus tegnap a PNL elnöke, Nicolae Ciucă, az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor és az EPP elnöke, Manfred Weber üdvözlőbeszédével kezdődött.
Ezt követte a „falvak, városok és régiók hangjáról” szóló vita, majd a panelbeszélgetések három témára összpontosítottak: biztonság és védelem, szolidaritás a nemzedékek között, gazdaság és munkahelyek.
Ciucă a csatlakozásról
Nicolae Ciucă a kelet felől érkező fenyegetésre hívta fel a figyelmet. „Ez a fenyegetés Ukrajnában már valósággá vált” – fogalmazott. A politikus hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború az Oroszország által megtámadott állam mellett leginkább a Moldovai Köztársaságot érinti, ezért mindkét országot támogatni kell a továbbiakban is. Ciucă szót emelt Románia teljes körű schengeni csatlakozásáért is. Reményét fejezte ki, hogy felgyorsíthatja az ország felvételét a belső határellenőrzés nélküli térségbe, ha Románia schengeni csatlakozása a Bukarestben zajló EPP-kongresszus záródokumentumába is bekerül.
Erősítenék a külső határokat
Az Európai Néppárt támogatja Románia teljes körű schengeni csatlakozását, mert az ország teljesíti az összes csatlakozási kritériumot – jelentette ki Manfred Weber. Az EPP-elnök „kihívásnak” nevezte, hogy az Osztrák Néppárt (ÖVP) az EPP-től eltérő álláspontra helyezkedik Románia schengeni csatlakozásának kérdésében.
A kongresszus első napján bemutatott programnyilatkozat szerint „Bulgária és Románia teljes jogú schengeni tagságára van szükség, nemcsak a repülőtéri és kikötői, hanem a szárazföldi határellenőrzés mielőbbi megszüntetésével”.
„Helyre kell hoznunk a jelenleg diszfunkcionálisan működő schengeni övezetet, különösen az EU külső határvédelmének további megerősítésével és az Európába irányuló illegális migráció megakadályozásával, hogy egy biztonságos és teljes, belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet jöjjön létre” – olvasható a küldöttek elé terjesztett dokumentumban.
Meg kell őrizni Európát
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kifejtette: az EPP politikai családjában is ki kell mondani, hogy „a schengeni csatlakozás körüli politikai tangó nem vállalható”. Kenyérhéjhoz hasonlítva az unió határain élő közösségeket hangsúlyozta, hogy Románia képes megvédeni az unió külső határait. „Legyen erőnk visszaadni a polgároknak a reményt és a hitet abban, hogy Európa a legjobb hely a Földön. Bizonyítsuk be nekik, hogy a mi nemzedékünk képes megőrizni és továbbadni azt az Európát, amely évszázadok óta alakította a világot és meghatározta a történelem menetét” – mondta az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor szerint az Európai Néppártnak segédkezet kell nyújtania a „politikai árváknak”, ismét határozottan föl kell vállalnia a mezőgazdászok, a kis- és középvállalkozók képviseletét, biztosítania kell az európai őshonos nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítését. Mint mondta, az utóbbi évtizedben az EPP vezette az uniót, ezért őt is felelősség terheli a kialakult helyzetért. Rámutatott: a dühös, csalódott, elbizonytalanodott emberek biztonságra és kiszámíthatóságra vágynak, az EPP-nek arról kell meggyőznie őket, hogy nem a bürokráciát, nem a kizárólagos gazdasági érdekeket, hanem a hétköznapi emberek érdekeit képviseli.
Kolozsvár egyfajta Szilícium-völgy
Románia egy gazdasági sikertörténet, Kolozsvár pedig némileg Európa Szilícium-völgyének mondható – jelentette ki Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke. Ugyanakkor Olgierd Geblewicz, a Régiók Európai Bizottsága (RB) néppárti frakciójának elnöke azt mondta, hogy az EPP a jövőbeni mandátumában a falvakat, városokat és régiókat helyezi Európa középpontjába. A két európai politikus közös sajtótájékoztatót tartott Emil Bockal, Kolozsvár polgármesterével, illetve Siegfried Mureşan nemzeti liberális párti EP-képviselővel.
„A mi képviselőcsoportunk a legnagyobb az Európai Parlamentben és a Régiók Bizottságában. Helyi és európai szinten is erősek vagyunk. És mindezt csapatként, közös erőfeszítéssel érjük el” – mondta Weber. Az EPP-elnök azt mondta, Románia története egy sikertörténet, és az elmúlt években, főleg a Nemzeti Liberális Párt vezetése alatt Bukarest jelentős pozitív változáson ment át.
A lengyel Olgierd Geblewicz arról beszélt, hogy az Európai Néppárt egyedülálló, mert ez az egyetlen európai párt, amely komolyan veszi a helyi és regionális vezetőket. „Európában 300 régió és közel 90 ezer önkormányzat van. Ezek túlnyomó többségében mi vagyunk hatalmon. Ezért vagyunk a legerősebb frakció a Régiók Európai Bizottságában, a választások előtt hozzáadott értéket jelenthetünk a párt számára. Részt veszünk a kampányban, támogatni fogjuk az európai parlamenti képviselőjelölteket és a leendő EB-elnököt” – mondta.
A sajtótájékoztatón Emil Boc az Európa demokratikus jövőjét fenyegető szélsőségesség veszélyére hívta fel a figyelmet, és arról beszélt, hogy az Európai Néppártnak sikerült kezelnie az elmúlt évtizedek válságait.
Végezetül az EU-n kívüli európai állam- és kormányfők, valamint a nem uniós néppárti ellenzéki pártok vezetői – köztük Szvetlana Tyihanovszkaja fehérorosz ellenzéki vezető – szólaltak fel.
A kongresszus első napja az EPP választási programjának ismertetésével és elfogadásával zárult.
