Gyurcsány Ferenc miniszterelnök — más közjogi elképzelések között — vasárnap ismertette a kisebb parlamentre vonatkozó javaslatát. Eszerint a jelenlegi 386-ról 199-re csökkenne a parlamenti mandátumok száma. A kormány javaslata szerint 176 képviselőt listán, egy fordulóban, megyénként választanának meg, 23 képviselői helyet pedig a mandátumot nem eredményező megyei, úgynevezett töredékszavazatok alapján osztanának ki. A Fidesz álláspontját tegnap Navracsics Tibor frakcióvezető ismertette. Közölte, pártja a parlament létszámának megfelezése mellett fenntartaná a jelenlegi vegyes — egyéni választókörzeten és listán alapuló — választási rendszert.

Magyarország haladását méltatta a pápa

Magyarország nagy haladást ért el (a rendszerváltás óta) egy szabad és demokratikus társadalom struktúráinak megteremtésében — állapította meg XVI. Benedek tegnap nyilvánosságra hozott nyilatkozatában, amelyet abból az alkalomból fogalmazott meg, hogy a Vatikánban átadta megbízólevelét Balassa János, Magyarország új szentszéki nagykövete.

Tóth János az új rektor

Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnök Tóth János professzort kinevezte a révkomáromi Selye János Egyetem új rektorává tegnap. A megbízatás négy évre szól. Tóth Jánost, a tanárképző kar matematika tanszékének professzorát a révkomáromi magyar tannyelvű egyetem szenátusa november végén választotta meg a rektori tisztségre. Megválasztása után Tóth János a jövővel kapcsolatban kijelentette: arra fog törekedni, hogy a Selye János Egyetem a szlovákiai magyar értelmiség fellegvára legyen.

Az USA átadhatja a felelősséget Iraknak

Az Egyesült Államok immár abban a helyzetben van, hogy az irakiakra hagyhatja az országuk sorsának alakulásárért viselt felelősséget — jelentette ki Barack Obama. Az amerikai elnök úgy vélte: az arab országban megtartott eredményes tartományi választások és az erőszakos cselekmények számának jelentős csökkenése arra mutat, hogy Irakra már mind szélesebb körű felelősség hárítható át. Megerősítette egyben, hogy idén az Egyesült Államok felgyorsítja Irakban állomásozó csapatainak a kivonását. Leszögezte, hogy az új amerikai kormányzat nagyon is határozottan megfogalmazza, mit akar elérni Irakban, és mit Afganisztánban.

Phenjan nem szereli le atomfegyvereit

Észak-Korea sohasem fogja egyoldalúan leszerelni atomfegyvereit — jelentette ki a sztálinista távol-keleti állam hadseregének egyik szóvivője. Észak- és Dél-Korea hadiállapotban maradt (a koreai háború, 1950—1953 óta), s arcátlanság egyáltalán feltételezni is, hogy Phenjan készségesen leszereli egyoldalúan a maga nukleáris fegyvereit — mondta. Hozzátette, hogy ,,sohasem lesz nukleáris leszerelés Északon, amíg nincs nukleáris leszerelés Délen, amíg nem hárul el az amerikai nukleáris fenyegetés". Követelte, hogy ellenőrök vizsgálják meg, nem fogadott-e be Dél-Korea amerikai atomfegyvereket.

Bojkottálni a cionista termékeket

Bojkottálni kell a cionista termékeket, az izraeli vezetőket pedig bíróság elé kell állítani — jelentette ki Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök, aki Teheránban fogadta Háled Mesaalt, a Hamasz palesztin iszlamista szervezet damaszkuszi száműzetésben élő vezetőjét. Meesal köszönetet mondott a gázai izraeli offenzíva idején nyújtott iráni segítségért. Az iráni államfő egyúttal figyelmeztette Mesaalt a Gázai övezet elleni újabb izraeli támadás veszélyére. ,,A cionisták kudarcot vallottak, ennek ellenére nem hagynak fel az összeesküvéssel, és lehetséges, hogy újabb agressziót követnek el" — idézte Ahmadinezsádot az iráni elnöki hivatal honlapja. Ami az esetleges bojkottot illeti, az iráni hatóságok nem közölték, mely cégeket vádolnak az Izraelhez fűződő kapcsolatokkal, de iszlamista csoportok, valamint a sajtó már megnevezték a Benettont, a Nestlét és a Coca-Colát.