Minden egyes adandó alkalmat megragadnak, hogy minél erősebben belerúgjanak a kisebbségben élő nemzeti közösségekbe, leg­gyakrabban belénk, erdélyi, székelyföldi magyarokba. És kell-e jobb eszköz, mint az ország legfőbb döntéshozó fóruma, a parlament, ahol általánosan érvényes jogszabályokkal tehetik kötelezővé akár legelborultabb, legijesztőbb elképzeléseiket? Termelik is becsületesen a meredek, hajmeresztő tervezeteket.

Egy újabb ilyen gyöngyszem a napokban került a parlament asztalára. Kezdeményezője, az „aranyos” párt egyik szenátora nem kevesebbet szeretne, mint azt, hogy november 24. legyen a román nemzet iránti tisztelet napja. De nem ám csak úgy egyszerűen, a teljes ünnepi elnevezésből már leszűrhető, hogy pontosan mire is gondolt a népéért aggódó hazafi: „A Román Nemzet Tiszteletének Napja az Etnikai Kisebbségek által” – legalábbis ezt a némiképp zavaros megnevezést javasolja. Ha ettől még nem kerülgetne a fejfájás, netán émelygés, a szövegben foglaltaktól már biztos fog. A jogszabály a lojalitás és a tisztelet kifejezésére ír elő különféle szertartásokat az ország területén élő kisebbségeknek minden évben november 24-én. Mondani sem kell, mindez kötelező lenne. Mint fentebb említettük, az AUR nem az első ilyen „csodás ötleténél” tart, korábban egy másik szenátoruk a nemzeti lobogó napja kapcsán kötelezte volna az ünneplést és a zászló csókolgatását, utóbbit az elöljárók esetében tenné kötelezővé. Pár évvel ezelőtt még expárttársuk, a botrányhős Diana Șoșoacă is előkapott már a tarsolyából hasonszőrű kezdeményezéseket, többek között a románellenességet – jelentsen ez bármit – szerette volna a törvény szigorával büntetni.

Nem szükséges különösebb szakértőnek lenni, hogy a fentiekről megállapítsuk: kivétel nélkül alapjogokat sértő, kirekesztő kezdeményezések, melyek a személyi szabadságot, a szabad véleménynyilvánítást lábbal tipornák. Deresebb fejűeknek a Nicolae Ceaușescu-féle aranykor juthat eszükbe, főképp annak utolsó évtizede, amikor a hivatalos narratíva szerint csak egyetlen egységes, nagyszerű és dicső múltú román nemzet létezett az ősi román földön. Így mindent megtettek, hogy az ennek ellentmondó valóságot e vágyálomhoz igazítsák a kisebbségek minden lehetséges módon való elnyomásával, erőltetett asszimilációjával, tagjai közvetlen vagy közvetett elűzésével. Az AUR és elvbarátai már több alkalommal igazolták, hogy egyáltalán nem áll távol tőlük ez az eszme, és a gyakorlatba ültetésétől sem riadnak vissza.

Bár most mégiscsak más idők járnak, s nem olyan könnyű a nagy álmot véghezvinni, de addig is hátha jó hazafiakat faraghatnak belőlünk – ilyen és hasonló törvényekkel –, és végre megértjük, hogy itt csak egy nemzet lehet az úr, és azt szeretni kötelező.

Fotó: Facebook / Alianța pentru Unirea Românilor - AUR