A szavazatok 87,28 százalékát kapta meg az orosz elnökválasztáson Vlagyimir Putyin hivatalban lévő államfő a jegyzőkönyvek 99,75 százalékának feldolgozása után – jelentette be Ella Pamfilova, az orosz központi választási bizottság elnöke. Az orosz elnöknek Kína gratulált, a nyugati államok képviselői azonban arra hívták fel a figyelmet: a március 15–17. között zajlott orosz elnökválasztás nem volt sem szabad, sem tisztességes.
Rekord részvétel
Pamfilova szerint a részvételi arány 77,44 százalékos volt, történelmi rekord Oroszországban. A bizottság elnöke úgy vélte, a magas részvétel annak köszönhető, hogy az elnökválasztás három napig tartott, és hogy bevezették a „mobilszavazó” rendszert, amely lehetővé tette a lakcímhez nem kötött voksolást. A Nyugat által Oroszországra gyakorolt külpolitikai nyomást is a mozgósító tényezők közé sorolta. Pamfilova közlése szerint a szavazáson 87 113 127 választópolgár vett részt. (Oroszország lakossága idén január elején 146 203 600 volt, a megszállt ukrajnai területek adatai nélkül.) Az orosz külügyminisztérium szerint külföldön nem végleges adatok szerint több mint 372 ezren voksoltak.
Az előző elnökválasztási részvételi rekord 1991-ben, még az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaságban született, 74,66 százalékkal.
A Pamfilova által tegnap kihirdetett előzetes eredmény a jelöltek közül Nyikolaj Haritonov, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja parlamenti képviselője 4,3, Vlagyiszlav Davankov, az Új Emberek párt házelnök-helyettese 3,84, Leonyid Szluckij, Oroszország Liberális Demokrata Pártja parlamenti bizottsági elnöke pedig 3,21 százalékot kapott. Az orosz belügyminisztérium szerint nem történt olyan jogsértés, amely a választások kimenetét befolyásolhatta volna.
Erősítené a hadsereget
Új elnöki ciklusa egyik fő céljának a Kreml által „különleges hadműveletnek” nevezett ukrajnai háború feladatainak teljesítését nevezte meg Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőre virradó éjjel a moszkvai választási központjában. „Mindenekelőtt a különleges hadművelet keretében kell megoldani a feladatokat, erősíteni kell a védelmi képességeket, erősíteni kell a fegyveres erőket. Ez nagyon jó ütemben és kiváló minőségben történik” – hangoztatta Putyin a Vendégudvarban a háromnapos elnökválasztás befejeződése után megtartott sajtótájékoztatóján. Szerinte Moszkvának gondolkodnia kell azon, hogy kivel tárgyaljon majd az ukrajnai békekötésről.
Az elnök megköszönte választási stábja önkénteseinek és a választóknak a bizalmat és a voksokban kifejezett egységet. A magas részvételt a kialakult helyzettel, azon események drámaiságával magyarázta, amelyen Oroszország keresztülmegy. Azt hangoztatta, hogy megvannak a feltételek ahhoz, hogy Oroszországot erősebbé, hatékonyabbá tegyék, és azt ígérte, a hatalom az összes meghirdetett fejlesztési célt el fogja érni.
Arra a kérdésre válaszolva, miszerint lehetséges-e a konfliktus Oroszország és a NATO között, azt mondta, hogy a mai világban minden lehetséges. Ebben az esetben a világ egy lépésre kerülne a teljes körű harmadik világháborútól, de meglátása szerint ebben aligha lehet bárki is érdekelt.
A nemrégiben börtönében elhunyt Alekszej Navalnij ellenzéki politikussal kapcsolatban bejelentette, hogy nem sokkal halála előtt beleegyezett abba: az elítéltet cseréljék ki nyugati börtönökben ülő oroszokra. Egyetlen feltétele volt: az, hogy Navanij a csere után ne térjen vissza Oroszországba. A politikus elhunytával kapcsolatban megjegyezte, hogy „ilyen az élet, semmit sem lehet tenni”.
Gratulációk és bírálatok
Hszi Csin-ping kínai elnök gratulált tegnap Vlagyimir Putyinnak az orosz elnökválasztáson aratott győzelméhez, és kifejezte abbéli reményét, hogy a két ország közötti kapcsolatok, a stratégiai viszony tovább erősödik a következő években. Az orosz elnök újraválasztása alkalmából küldött gratuláló üzenetében Hszi megállapította: Vlagyimir Putyin újraválasztása teljes mértékben tükrözi támogatottságát az orosz nép körében. Kína nagy jelentőséget tulajdonít a kínai–orosz kapcsolatok fejlődésének, és „készen áll arra, hogy szoros kommunikációt tartson fenn Oroszországgal a stratégiai partnerség tartós, stabil és mélyreható fejlesztése céljából, valamint hogy új korszakot nyissanak, amely javát szolgálja a két nemzetnek és más népeknek is” – jegyezte meg.
Vlagyimir Putyin orosz elnök újraválasztása „elnyomáson és megfélemlítésen” alapult – jelentette ki Josep Borell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő az Európai Unió nevében tegnap kiadott nyilatkozatában. Szerinte az elnökválasztás „nem volt sem szabad, sem tisztességes”. Az Európai Unió határozottan elítéli a választás jogellenes megtartását Ukrajna Oroszország által megszállt területein, ugyanis Moszkva ezzel megsérti a nemzetközi jogot, egyebek közt az ENSZ Alapokmányát, valamint Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi egységét. Végül megerősítette: az Európai Unió megingathatatlanul támogatja Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül.
Oroszország a hétvégi elnökválasztáson nem tartotta magát azokhoz a kötelezettségekhez, amelyeket az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) által a szabad akaratnyilvánítás garantálására megalkotott alapelvek érvényesítésére vállalt – közölte tegnapi nyilatkozatában David Cameron brit külügyminiszter. A brit kormányhoz számos jelentés érkezett a választási szabályok megsértéséről, a választásokra nem is hívták meg az EBESZ független megfigyelőit. Az orosz hatóságok rövid úton diszkvalifikáltak minden olyan jelöltet, aki hangot adott háborúellenes nézeteinek, és miután a versenyben maradt három jelölt mindegyike a Kreml jóváhagyásával indult, soha egy percnyi kétség sem merülhetett fel az elnökválasztás várható eredményével kapcsolatban – fogalmaz állásfoglalásában a brit külügyminiszter.
