Az eddigi leggyengébb eredményt jegyezték román nyelv és irodalomból a háromszéki középiskolás végzősök próbaérettségijén, és minden eddiginél nagyobb a különbség e tárgyban a magyar és a román tagozatos diákok eredménye között – ismertette tegnap a megyei főtanfelügyelő. Kiss Imre leszögezte, az idén alkalmazott digitális javítás, aminek következtében a dolgozatok bármelyik megyébe kerülhettek, tekintet nélkül arra, hogy ott tanítanak-e kisebbségi diákokat, a magyar tanulókat méltánytalanul hátrányos helyzetbe hozta, a 811 magyar próbavizsgázó csupán negyede (25,40 százalék) érte el az ötös átmenőt, míg a román tagozatosok 70 százalék fölött teljesítettek.
A próbavizsga célja, hogy a diákok képet alkossanak arról, miként állnak az anyaggal és megtapasztalják a megmérettetés kimenetelét, csökkenjen a vizsgadrukk, s bár nincs tétje ennek a sorozatnak, mivel a jegyeket nem írják be a naplóba, egyfajta előpróbája a valódinak – magyarázta a főtanfelügyelő. Ezért is van súlya annak, hogy a magyar diákok idén minden eddiginél gyengébben teljesítettek románból, de erre lehetett számítani, mert a dolgozatok országos szórásban történt javítása azt okozta, hogy az a tanár, aki a román nyelvet és irodalmat soha nem tanította magyar tagozaton, de még az adott megyében sem működik magyar tannyelvű osztály, egyformán bírált el minden dolgozatot. Nem vette tehát figyelembe, hogy a dolgozatíró nem román anyanyelvű, kisebb a szókincse, esetleg nem helyes a mondaton belüli szórend, egyeztetési hibái vannak, s bár a javítórács szerint megfelelőek a megoldások, az említettekért lepontozta – sorolta a hatalmas bukáshoz vezető körülményeket Kiss Imre.
A főtanfelügyelő kiemelte, románból ugyan a 40 százalékos megyei átjutási arány jóval elmarad az országos 60 százalék mögött, és a tavalyi közel 64 százalékhoz képest is jóval alacsonyabb, de a többi tárgyból a háromszéki eredmények meghaladják az országos átlagot, és még a Maros és Hargita megyeieket is.
Nemcsak a bukási arány magas román nyelv és irodalomból a magyar diákok körében, hanem az átmenők jegyei is nagyon alacsonyak, az ötös felettiek fele éppen csak eléri a 6-ost, 7-es fölött pedig harmadannyian teljesítettek, mint tavaly ugyanezen a próbán.
Összességében, az 1165 háromszéki próbaérettségiző közül 360-nak (30,90 százalék) sikerült elérnie a hatos átmenőt, a magyar tagozatosok 21,09 százalékot értek el, a román osztályok diákjai 51,32 százalékot, tantárgyankénti megoszlásban: román nyelv és irodalom 40,12 százalék, magyar nyelv és irodalom 89,43 százalék, matematika 67,19 százalék, történelem 66,32 százalék, választott tárgy 74,02 százalék.
Lapunk kérdésére Kiss Imre elmondta, az említett méltánytalanságot jelezték a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének és az eredmények elemzését elküldik az oktatási minisztériumnak is abban a reményben, hogy a nyári érettségiig sikerül elérni, hogy a kisebbségi anyanyelvű diákok román dolgozatait osszák ki olyan megyékbe, ahol tanulnak kisebbségi diákok is. Ehhez nem elég az érintettek részéről megfogalmazni, milyen következményei vannak a jelenlegi javítási rendszernek, politikai akaratra is szükség van a változtatáshoz – hangsúlyozta a főtanfelügyelő.
Jövőben érettségizik az első olyan magyar diáknemzedék, amely a román nyelv és irodalmat sajátos tanterv szerint tanulja, de az idei végzősöket még ugyanabból az anyagból és ugyanúgy kérik számon, mint a román anyanyelvűeket, a digitális javítás pedig a velük szembeni empátiát, odafigyelést sem teszi lehetővé, és ez nem csak az érettségi eredményeket, hanem a továbbtanulási lehetőségeiket is negatívan befolyásolja – szögezte le Kiss Imre.
