Farkas Réka
Lassan, óvatosan, de beköszönt a tavasz, a piacokon, üzletekben megjelentek a friss idényzöldségek. Halmokban piroslik a retek, kapható már zöldhagyma, friss saláta, spenót, és igaz ugyan, hogy ezek még melegházban nőttek, de a hosszú tél alatt kiéhezett a vitaminra szervezetünk, borsos áruk ellenére is engedünk a kísértésnek. Csakhogy korai zöldség, korai öröm. Hidegzuhany lehet az Országos Növény-egészségügyi Hatóság legfrissebb közleménye, mely szerint tavaly a bevizsgált hazai zöldségek 40 százaléka tiltott, egészségre káros anyagot tartalmazott. Egy évvel korábban 28 százaléknál azonosítottak mérgező tartalmat.
Azt gondolnánk, a szigorú uniós szabályozás megvéd bennünket attól, hogy fertőzött, mérgezett élelmiszer kerüljön asztalunkra, ám úgy tűnik, mégis minden év tavaszán szembesülnünk kell egy-egy hasonló riasztó felméréssel. A most napvilágot látott adatokból az derült ki, elsősorban a Románia déli megyéiben termesztett zöldségekben azonosítottak káros rovar- és gombairtó szereket, megengedettnél nagyobb arányú növekedésserkentőket, és az egyik bukaresti televízió kísérlete során a zöldhagymában az egész világon harminc éve betiltott, rendkívül mérgező és rákkeltő DDT rovarméreg nyomaira bukkantak.
Ijesztő az is, hogy a vizsgálatok nem csökkenést, hanem növekedést mutatnak, évről évre több zöldségben és nagyobb arányú káros anyagot találnak. Tavaly a vizsgált zöldkapor és saláta 67 százalékában, a paradicsom 64 százalékában bukkantak ilyesmire. Egy részüknél a megengedett határérték alatti mennyiségben, de szinte harmaduknál afölött, és akadt jó néhány olyan eset is, amikor az EU-ban betiltott szereket fedeztek fel. A DDT-hez hasonlóakat, melyekről évtizedek óta tudjuk: lassan ölő mérgek.
Egyre gyakrabban szembesülünk a mértéktelen fogyasztásra berendezkedett modern társadalmunk veszélyeivel, ennek egyik legérzékenyebb pontjával, az élelmiszerek „mérgezésével”. Ízfokozók, tartósítószerek, mindenfélét pótló vegyületek lepték el napi betevőnket, de gyógy- és vegyszerekkel táplálják az állatokat, halakat, melyek húsát, tejét fogyasztjuk, mérgezővé védik az egészségesnek kikiáltott zöldségeket, gyümölcsöket, a gabonát, amelyből kenyerünk, kalácsunk sülhet. Nagy mennyiség kell, gyorsan, álljon el sokáig, tűnjék frissnek és lehessen minél nagyobb hasznot behajtani rajta: ezek a jelen élelmiszer-termelés legfontosabb szempontjai. Eredményeit pedig láthatjuk: rengeteg allergia, rákos megbetegedés, gyógyíthatóak és gyógyíthatatlanok.
Mit tehetünk? Hogyan védekezhetünk? Szinte sehogy, hisz ma már keveseknek adatik meg, hogy maguk termeljék meg napi betevőjük nagy részét. Megpróbálhatjuk azonban éltetni a környékbeli, megbízható kistermelőket, akik még igyekeznek „tiszta” élelmiszert előállítani, s bár talán kicsit többe kerül a náluk vásárolt retek, hagyma, hús vagy kolbász, de nagyobb esélyünk van, hogy valóban hasznos tápanyagot, vitamint és ne mérget vásároljunk.
Fotó: Albert Levente
