Miklós Zoltán, az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselője, a törvénytervezet kidolgozója rámutatott, hogy törvénybe foglalták a gyógyvizek után járó illetékek visszaosztását hasonlóan, mint a fogyasztásra használt szénsavas és szénsavmentes ásványvizek esetében. Hangsúlyozta, a gyógyvizek esetében is a kitermelők által fizetett illetékek ezentúl 35 százalékban a megyei, míg 45 százalékban az adott helyi önkormányzat költségvetésében maradnak. „A gyógyászati célú ásványvizek az ásványvízforrásokkal azonos kategóriába tartoznak. Ezeket a gyógyfürdőkben és gyógyászati központokban használják számos betegség megelőzésére, kezelésére vagy enyhítésére. A helyi önkormányzatok a törvénytervezet értelmében jogosultak lesznek ezekre az összegekre, amelyet a lakosság életszínvonalának növekedését célzó intézkedések finanszírozására, a szükséges közszolgáltatásokra vagy infrastrukturális beruházásokra fordíthatnak, de akár turisztikai fejlesztésekre is felhasználhatják – emelte ki Miklós Zoltán.

A képviselő szerint az országban több mint 15 települést érint ez a törvénykezdeményezés. Székelyföldön például Borszék, valamint Kovászna településen, a Bihar megyei Tenkén is plusz jövedelemhez juthatnak, amelyet a települések fejlesztésére fordíthatnak.

Az RMDSZ munkájának eredményeként 2020-ban sikerült úgy módosítani ezt a törvényt, hogy az a fogyasztásra használt ásványvízipari kitermelés után fizetett illetékek 80 százalékát hagyta a megyei és a helyi közigazgatási egységek kasszájában.

A törvénytervezet a Hivatalos Közlönyben való megjelenést követő 30 napon belül lép érvénybe.