A szövetségi elnök sajtónyilatkozatában elmondta: az európai parlamenti (EP) és a parlamenti választáson egységet kell felmutatni az erdélyi magyar közösségnek, míg az önkormányzati választásokon marad a verseny. Az együttműködéssel megtették a szükséges lépéseket ahhoz, hogy az erdélyi magyar közösség 2024-ben a választások győztese legyen. Ez szükséges, de nem elégséges – tette hozzá –, jó mozgósításra van szükség, ugyanis várhatóan magas lesz a részvétel, és a magyar részvétel arányaiban azonos kell legyen a többségivel. „Nekünk az a fontos, hogy eljussunk minden magyar emberhez” – mondta.

A megállapodások értelmében az RMDSZ EP-képviselőjelölti listáján az EMSZ a 4., míg az MPE az 5. helyen indíthatja jelöltjét, és továbbiakat is javasolhat. Az EMSZ Szilágyi Zsoltot javasolja a 4. helyre.

A parlamenti választásokon az RMDSZ listáján befutó helyet biztosítanak a két kisebb magyar párt jelöltjeinek. Az államelnöki választásokról való együttműködésről június 9-e után döntenek.

A június 9-i helyhatósági választásokon Szatmárnémetiben és Szatmár, valamint Maros megyében a két kisebbik magyar párt is az RMDSZ jelöltjeit, míg Marosvásárhelyen Soós Zoltán független polgármesterjelöltet támogatja. A későbbiekben helyi koalíciókról, az együttműködés más módozatairól is döntés születhet a helyi igényeknek megfelelően.

Az EMSZ-szel kötött megállapodás szerint a helyi koalíciókról kétpárti vegyes bizottság dönt, míg az MPE jelöltjei akár felkerülhetnek az RMDSZ önkormányzati képviselőjelölti listáira befutó helyen.

„Azt kérjük mindenkitől, hogy 2024-ben ne hagyjuk, hogy olyan helyzet alakuljon ki, ami a magyar közösséget a kiszolgáltatottság állapotába taszítja. Mi olyan programmal, olyan megoldásokkal jövünk, amelyek az erdélyi magyar közösség számára biztonságot jelentenek, a fejlődésnek a lehetőségét, identitásának megerősítését, a szülőföldön való boldogulást” – összegzett az RMDSZ elnöke.

Zakariás Zoltán, az EMSZ elnöke hangsúlyozta, pártja arra törekedett, hogy az erdélyi magyar közösség szavazatait maximalizálni lehessen, illetve a választások után minél erősebb magyar képviselet legyen. „A preambulum rögzíti az elveket, benne van az, hogy a politikai pluralizmust demokratikus értékként tekintik a felek, illetve felismerik és kölcsönösen tiszteletben tartják a politikai közösségek önálló szervezeti identitását” – emelte ki. Hozzátette: a megállapodás a „helyi szinten verseny, országosan egység” jelszó szellemében született, és az „országos kicsengésű helyek” – ahol összefogás nélkül nehéz lenne megtartani a magyar képviseletet –, bekerültek a szövegbe, a többi helyszínről vegyes bizottság dönt.

Újságírói kérdésre, hogy miért nem hárompárti megállapodás született, Kelemen Hunor elmondta: mivel a tárgyalások külön-külön zajlottak, a megállapodást is külön-külön írták alá, de a cél mindkét esetben ugyanaz: az országos ügyekben egység, az önkormányzatiakban verseny.

Zakariás Zoltán hozzátette, országos ügyekről lévén szó, pártja számára alapvető volt, hogy az RMDSZ-szel állapodjon meg. Elmondta: bátorítják a helyi koalíciókat is, erre megvan a jogi keret.

Kulcsár-Terza József, az MPE megbízott elnöke újságírói kérdésre megerősítette: az EMSZ ellenkezése miatt nem jött létre hárompárti megállapodás, és kötöttek kétpárti egyezményeket. „Ha nemzeti ügyről beszélünk, félre kell tudni tenni a nézeteltéréseket, szerintem ők még nem nőttek fel a feladathoz. Mi sem vagyunk szerelmesek az RMDSZ-be, de tudjuk, hogy a magyarságnak össze kell fognia” – fogalmazott.